2010. júl. 28.

Napi idézet

Ó, szépség, mely meghaladsz


Minden szépséget,


Sebzés nélkül okozol fájdalmat


És fájdalom nélkül ölöd meg


A teremtményekhez való ragaszkodást.





Te csokor, mely összekötsz


Két olyan különböző dolgot,


Nem tudom, mért oldódol fel,


mikor kötve erőt adsz


Arra, hogy jónak tekintsd a bajt.





Összekötöd a lét nélkülit


Azzal, ki az örök Lét,


Megsemmisítés helyett tökéletesíted,


S bár nincs benne szeretnivaló, szereted,


S naggyá teszed semmiségüket.
Avilai Szent Teréz éneke, melyet mély imádságba merülve írt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése