Március 19-én ünnepeljük Szent Józsefet. Avilai Szent Teréz óta az Egyház már nagyobb hangsúlyt ad ennek az ünnepnek, de talán még mindig kevesebbet emlékezünk erre a szentre, mint kellene. Őt választotta ki Isten arra, hogy védelmezze a Szent Családot, ő hozzá szólt álmában az angyal többször is, hogy mikor mit kell tennie. "Igaz ember volt" - írja róla a Szentírás, és valóban annak kellett lennie, ha ilyen tisztán hallotta Isten utasításait. Valóban annak kellett lennie, ha képes volt az angyal tájékoztatását elhinni akkor is, amikor az teljesen ellenkezett minden földi, emberi tudással, nevezetesen, hogy a fiatal lány áldott állapotba került férfi érintése nélkül. Képes volt elhagyni otthonát, hogy megvédje azt a csecsemőt, akit látszólag semmi nem fenyegetett. Hitt az angyal szavának, hitt a csecsemő Isteni természetében, és nevelte őt becsülettel, tisztelettel, szeretettel. Mindezt tette csendben, elfogadásban, belső harmóniában. Nem kételkedett, hanem szeretett; nem lázadozott, hanem szolgált, szolgált, mint apa, mint családfentartó, mint ács, mint Isten Fiának nevelőapja, és szolgált, mint Isten alázatos hívő gyermeke. E kettőség, az apai és a gyermeki jelenlét olyan tökéletes egységet alkotott benne, amit csak az ilyen "igaz", hálás szív képes jelenvalóvá tenni. És ebben az egységben volt tökéletesen jelen Jézus is, aki megengedte és erősítette ezt az által, hogy Ő, mint gyermek és mint Isten volt József mellett. E csöndes, de annál szorosabb és tökéletesebb kapcsolat volt ez az apa-fiú, vagy fiú-apa kapcsolat József és Jézus között. Ezt kell megtanulnunk Szent Józseftől, mert Jézus velünk is megengedné ennek a csodának a megvalósulását. Kérjük ezt bátran Szent Józseftől és a drága Jézus Krisztustól!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése