Nagyböjti szemelvények Prohászka Ottokár A Keresztfa alatt c. elmélkedéseiből
"Részvét és szánalom
a) A szenvedő Jézus legmegindítóbb érzelme a
mély részvét volt irántunk. << Menj és segíts rajtuk >>, ez
volt a missziója és e missziótól hősies érzelmekkel telt el lelke. A
szenvedélyes, áldozatos vágyak útjain járt vele; ment, könnyét,
veretékét el-elkapta a szél. Lelke kigyúladt a nagy könyörület
órájában. Oly könyörületes volt, mint a nagy szamaritán, ki szirtes
utakon jön segíteni a haldokló emberiségen; olyan volt, mint az a nagy
segítő, kire mérhetetlen időkön át várt az inaszakadt ember. << Ha
akarod, megmented őket >>, ez isteni meghagyás zsongott lelkében;
különben elvesznek; más nem szeretheti őket úgy, hogy üdvözüljenek;
nélküled << kiég a szívük, elvész a lelkük. >> Ettől gyulladt
ki a << caritas patiens Christi>>; kompasszív lett.
S a s g o n d o l a t
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése