Az összeszedettség imájáról
Szemelvények Francisco de Osunától
Harmadik Lelki Ábécéskönyv (6. rész, II. fejezet)
"Ennek a gyakorlatnak sokféle elnevezése van a Szentírásban és a szent, tanult doktorok műveiben. Néha úgy nevezik, hogy "theologia mystica", ami annyit jelent, hogy "rejtett", mert jó tanítónk, Jézus, titokban, a szív rejtekhelyén, belül tanít minket. Ő magának tartotta fenn ezt a fő tantárgyat, mert a teológia tantárgyai közül ez a tudomány királynője vagy úrnője, aki - ahogy a bölcs mondja - a hit kastélyába hívja udvarhölgyeit, a többi tudományt, hogy szolgáljanak neki. A teológiának két fajtája van: az egyik spekulatív, vagy elemző, ami valójában ugyanaz, a másik pedig rejtett.
[...]
Krisztus magának tartotta fenn azt a szolgálatot, hogy a szíveket titkosan tanítsa, ott, ahol a teológia rejtetten él, mint isteni tudomány, és sokkal kiválóbb, mint a másik, a spekulatív, amit elsőnek említettem.
[...]
Ahogy egy tanult ember mondta, és ahogy értelemmel is belátható, csalódni fognak azok, akik mindig olvasni akarnak, vagy hangosan imádkozni, vagy állandóan áhitatgyakorlatot akarnak ellesni azoktól, akik ezekről beszélnek. Csalódni fognak, ha azt gondolják, hogy ez önmagában elég az itt leírt szent gyakorlathoz, ami nem egyéb, mint a szív vágyakozása és belső lendülete.
[...]
Egyesülésnek is hívják, mert aki ebben az imádságban eléri Istent, egy lélek lesz vele az akarat összekapcsolódása által, amikor már csak azt akarja, amit Isten akar, és Isten az ő akaratával marad, és ketten mindenben egyek..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése