"Jézus a penitencia királya.
Teljes bíbordíszben, koronával a fején, jogarral kezében, kísérettel lépett föl s vonul el a keresztúton a penitencia királya. Aki ezt megérti, sírni kezd, - aki elindul nyomában, nem győzi tisztára mosni lelkét.
a) Jézus alázatba s szenvedésbe öltözve eleget tesz bűneinkért; mélyebben felfogva bűneimért. Mert akit a penitencia kegyelme megérint, annak szemei előtt a passzió izgalmas jeleneteinek alakjai szétfoszlanak, a zaj elcsitul, Jeruzsálem környéke puszta lesz, a két lator keresztje eltűnik s a lélek magára marad Jézusával. Keresztje előtt térdelek, vérének csepegését hallom; összes kínja lelkemre borul; megnyitja ajkait s kérdi; ember, mit tettél? S öntudatom feleli s az egész világnak kikiáltja: vétkeztem! Bűneimet senkivel meg nem oszthatom, értük mások könnyeit fel nem ajánlom; hisz úgy állok itt, mintha az egész világban én magam volnék; mintha nem volna anyám, atyám, barátom! Ezek tényleg most számba nem kerülnek; mert nekem, nekem magamnak kell penitenciát tartanom!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése