"A fájdalmas Anya.
a) Jézus bízik keresztjében, bízik, hogy megindítja az embert, mert szenvedésében a megindulásnak mély forrásai nyílnak; egyike ezeknek az ő anyja. Bármennyire méltassuk Urunk szenvedését, a legbámulatosabb és a tragikumot a végtelenbe fokozó vonás rajta << az ő anyja >>; de ugyancsak a szégyen, a gyalázat, a megvetés és átok menete ez és ott megy << az ő anyja >>, az az asszony, aki szeretett. Gondold el, mily sötétség borult ez asszony lelkére a gyűlölet és megvetés éjében...! A káromlás és szitok hogy hasogatta szívét és ajkai hogy hajtogatták édes nevét a keserű, kegyetlen világban: Jézusom, fiam!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése