2013. jún. 19.

Az alázat és a nagylelkűség

"Ennek az erénynek a fönséges voltát akkor látod be kellőképpen, ha megérted, hogy az alázat és a nagylelkűség annyira testvérek, hogy az egyiket a másik nélkül soha nem találjuk meg. Olyanok, mint két szárny, amellyel a lélek Istenhez száll a szemlélődés magányában. Mint ahogy a lelki szegénység sem merül ki abban, hogy megvetjük a földi dolgokat, hanem szárnyalva dicséri a mennyei gazdagságot, úgy az alázat sem marad meg azon a szinten, hogy megveti a megtiszteltetést, hanem fölrepül a lelki kegyelmek magasságába."

Osuna, Harmadik Lelki Ábécéskönyv

Nincsenek megjegyzések: