Isten a rosszból is jót hoz ki

Néha megrendít a gondolat, milyen mérhetetlen az emberi nyomorúság jelenleg az egész világon: milliók elszakítva egymástól, tépelődve, haszontalan napokban sorvadozva, nem is beszélve a kínzásról, fájdalomról, halálról, gyászról, igazságtalanságról. Ha a gyötrelem látható lenne, szinte az egész szerencsétlen bolygó sűrű, sötét párába burkolózna, elrejtve a mennyek döbbent tekintete elől! És történelmi távlatból nézve mindennek a terméke főként a gonoszság lesz. A történelmi nézópont azonban természetesen nem az egyetlen. Minden dolognak és tettnek önmagában is megvan az értéke, függetlenül az "okaitól" és a "köetkezményeitól". Amit tudunk - és ezt nagy részben közvetlen tapasztalat támasztja alá -, az az, hogy a gonosz hatalmas erőkel és szüntelen sikerrel munkálkodik. Hiába: inden csak azt a talajt készíti elő, amelyből a váratlan jó kisarjad. Így van ez általában, és így van a saját életünkben is.

J. R. R. Tolkien 

Heti ige

Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. 

Mt 16,25

Az imádság mibenléte

Az imádság nem más, mint egy baráti kapcsolat, gyakori megosztás és együttlét kettesben azzal, akiről tudjuk, hogy szeret minket. 

Avilai Szent Teréz

Kapcsolat

 

Heti ige

Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. 

Mt 16,24

Féreglyuk és csillagkapu

 

https://ufo-sas.blogspot.com/2026/03/csillagkapurol-es-fereglyukakrol.html

Ha az Isten megérintett...

Akinek már volt ilyen látomása, sosem felejtheti. De legyen bár tudós, filozófus, egyszerű munkás vagy bárki más: ha egyszer megérintette ez a fénysugár, olyan lesz, mint a tengerész, ha megsuhintotta a déli tengerek részeg kék ege: szívét örökre feszíti nosztalgiája: vágy a nagyobb után, az erősebb felé, a maradandóbbért, az Abszolútra, amelynek jelenlétét és hatását egy pillanatra megérezte maga körül. Az a villámfény, amely tágra nyitotta szemét, szilárd fényként örökre ott marad szíve mélyén. S mindig megremeg, ha érzi az egyetemes kapcsolatokat. Az emberek talán nevethetnek rajta, felesleges aggodalmain. Mosolyogni fognak, hogy milyen furán viselkedik, amikor az emberi öntudatot a hétköznapi élet megszokott határain túlra akarja tágítani. A látnok mégis nyugodtan folytatja útját, mert tudja, hogy majd sokan megértik szavát, s reá várnak, – szomorúan és csonkán, hiszen titkos vágyak kiáltanak bennük, de nem képesek megfogalmazni sem. A szabadító szó pedig így hangzik: nem elég, hogy az ember elhagyja önzését és közösségben éljen. Arra is szüksége van, hogy egész szívvel, az egész Világgal egyesülve éljen, amely kozmikus távlatok felé viszi, – kozmikusan kell élnie. Van a dolgoknak éltető nedve vagy lelke, van valami abszolút, vonz minket és rejtőzik is előlünk. A létezőknek ez a lelke mélyebbre van, mint az egyedi lelkek; óriásibb, mint az emberek tömege. S hogy meglássuk arcát, felelhessünk hívó szavára, meg is értsük, hogy mit beszél, s hogy megtanuljunk teljesebben élni, a dolgok hatalmas folyamába kell merülnünk és meg kell látnunk merre visz az árja.

Teilhard de Chardin

Heti ige

Ekkor farizeusok és írástudók keresték fel Jézust Jeruzsálemből, és megkérdezték: „Miért térnek el tanítványaid az ősök hagyományaitól? Evés előtt ugyanis nem mossák meg a kezüket.” Így felelt nekik: „Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért?"

Mt 15,1-3