Erzsébet
meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent: „Magasztalja
lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre
méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem
minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő
neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös
szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat
elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve
irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak
mindörökre!” Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután
visszatért otthonába.
Lk 1,46-56
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése