"Nem kérdezi, hol voltál eddig,
Szép napfelkeltétől napestig.
Azt sem kérdezi, merre jártál,
Ó, nem kíváncsi, mit csináltál,
Hányszor csúfoltad, hányszor hagytad
Ha drága keresztjén kacagtak.
Elfelejtette minden vétked...
Csak átölel... csak szeret téged.
...Reszket a lábad? Szemed könnybe?
Mit mondjál neki, hogy köszönj be?
Csak hullj le szótlanul elébe.
Neki nincs szüksége beszédre."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése