Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor
ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit,
akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora
közben történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti
Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy
az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér
vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy
vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba,
és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel
meg is törölte. Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te
akarod megmosni az én lábamat?” Jézus így felelt: „Most még nem érted,
mit teszek, de később majd megérted”. De Péter tiltakozott: „Az én
lábamat ugyan meg nem mosod soha.” Jézus azt felelte: „Ha nem moslak
meg, nem lesz semmi közöd hozzám”. Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne
csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” Jézus azonban
kijelentette: „Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és
egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta
ugyanis, hogy egyikük elárulja, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan
tiszták.” Miután megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra
asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk: „Megértettétek-e, hogy mit tettem
veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az
vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg
kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti
is tegyétek meg.”
Jn 13,1-15
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése