Az 1834. július 7-én született jeles magyar
orgonaépítő, Angster József asztalosnak tanult, majd felszabadult
segédként a céhes ipar gyakorlata szerint tízéves nyugat-európai
vándorláson gyarapította mesterségbeli tudását. Utazása során
sajátította el a korszak legnagyobb orgonamestereitől a hangszer
készítésének kifinomult művészetét. Tanulása befejeztével 1867-ben
Pécsre költözött, a városi tanácstól iparengedélyt kért, és néhány
évtizeden belül orgonakészítő műhelyét manufaktúrává, majd gyárrá
fejlesztette.
Angster József első orgonáját a pécsi izraelita hitközségnek építette 1869-ben. A kész mű a hallgatók és a szakmai zsűri elismerését egyaránt elnyerte, ezután sorra kapta a megrendeléseket. Az első száz orgona húsz év alatt készült el, a következő évtizedre már kétszáz megrendelést kaptak. A századfordulóig jelentős orgonák készültek el a kalocsai, pécsi és győri székesegyházak, a budapesti Kálvin téri, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti terézvárosi és a szabadkai templom, valamint a kassai dóm számára.
Angster József első orgonáját a pécsi izraelita hitközségnek építette 1869-ben. A kész mű a hallgatók és a szakmai zsűri elismerését egyaránt elnyerte, ezután sorra kapta a megrendeléseket. Az első száz orgona húsz év alatt készült el, a következő évtizedre már kétszáz megrendelést kaptak. A századfordulóig jelentős orgonák készültek el a kalocsai, pécsi és győri székesegyházak, a budapesti Kálvin téri, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti terézvárosi és a szabadkai templom, valamint a kassai dóm számára.
Angster
József később fiával, Emillel folytatta az orgonák készítését,
kezdetben még a hagyományos húzószálas rendszerrel, ám a fiatalok
nyugat-európai tanulmányútjaikon megismerték az új szerkezetű orgonákat.
A XX. század elejétől az ország egyházművészetére, ipartörténetére és
orgonaépítészetére máig ható orgonagyárat Angster József fiai, Emil és
Oszkár vezették. Évi ötven orgonát és száz-kétszáz harmóniumot állított
fel a következő évtizedekben a közel százfős Angster József és Fia
orgona- és harmóniumgyár, közöttük a budapesti bazilika és a
Zeneakadémia orgonáit is. Kiemelkedő munkájuk a szegedi fogadalmi
templom ötmanuálos, 136 regiszteres, grandiózus orgonája. A közel
kilencezer sípjával Európa második legnagyobb orgonájának számító
orgonát nemzetközi elismerés övezi.
Az ipartörténeti értékeket felmutató, a magyar
egyházművészetre, orgonaépítészetre máig ható Angster orgonagyárat
1949-ben államosították. A harmadik generációbéli vezetőket, Angster
Imrét (1916-1990) és Józsefet (sz. 1917 – ő még ma is él) elítélték. A
nyolc évtizeden át öt férfitag által vezetett egykori Angster gyár
orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült, a régi
gyárépületet az összeomlás fenyegeti.
forrás: Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése