A teher nehéz. Az Üdvözítő lassan kimerül.
Az út köveire rogy, a kereszt megüti Őt. Új
erőt gyűjt mégis, és talpra áll. Rád
gondol, és bűneidre, amelyekért vezekelni akar. Uram,
összeestél a kereszt súlya alatt, amelyet én
róttam a válladra. Most látom, milyen borzalmas
dolog a bűn, hogy miattam ekkora szenvedést
vállaltál.
Add, Uram, kegyelmedet, hogy a kísértésnek,
míg nem késő, bátran ellenálljak...
Már a legelső alkalmat a bűnre kerülni fogom! Hiszen az
én bűneim nyomtak le Téged az út porába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése