Bemutatják a Mindszenty Józsefről szóló filmet

A XX. századi magyar történelem egyik meghatározó egyénisége, Mindszenty József bíboros életét mutatja be Koltay Gábor A fehér vértanú című filmje, melyet október 6-án, szerdán mutatnak be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd szombaton a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában is levetítenek.



Mindszenty József jelentős történelmi és egyházi személyiség volt, modern kifejezéssel hívhatnánk akár "emberi jogi harcosnak" is, aki minden elnyomott érdekében felemelte szavát. Éppúgy tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen a holokauszt idején, ahogy fellépett a svábok kitelepítésével szemben néhány évvel később - mondta Koltay Gábor az alkotás premierjéről tartott hétfői sajtótájékoztatón Szegeden.

Az egyházi vezetőt háromszor tartóztatták le: először 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, majd 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, harmadszor pedig 1948 karácsonyán. Nem tudták azonban megtörni, mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét - fogalmazott a rendező.

A százharminc perces film főszereplője, akit Sipos Imre - a Pesti Magyar Színház színész-rendezője - alakít, végigjárja a bíboros életének legfontosabb helyszíneit Mindszenty József szülőfalujától, Csehimindszenttől egészen a bécsi Pázmáneumig, ahol a főpap élete utolsó éveit töltötte. A filmkészítők kamerája olyan ritkán látható helyszínekre is elvezeti a nézőt, mint a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete, ahol tizenöt éven át élt Magyarország utolsó hercegprímása. A film főszereplője gyűjti az adatokat, élményeket, hogy aztán a szellemi mozaikkockák összerakásával válaszolni tudjon a kérdésre: ki is hát Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek.

Koltay Gábor szerint az alkotás nemcsak a vallásos, templomba járó embereknek szól, hanem mindenkinek, hiszen a mai világunkat soha sem ismerhetjük meg igazán a XX. század történései nélkül.

A rendező elmondta: az alkotást 2009 augusztusában kezdték el forgatni, az utómunkákat pedig néhány hete fejezték be. A film létrejöttét egyházi szervezetek, alapítványok, önkormányzatok és magánszemélyek támogatták, elkészítéséhez állami forrást nem használtak föl. 

2009 Június 21-én, koradélután XVI. Benedek pápa felavatta Szent Pio új templomának kriptájában azt a hatalmas mozaiksorozatot, melyet Rupnik szlovén jezsuita művész készített Jézus, Szent Ferenc és Pio atya életéről. A nyolcezer hívő befogadására épített új templom kriptájába helyezik majd el Pio atya földi maradványait. Az altemplom és az odavezető folyosó falait díszíti most a sok-sok mozaikkép egyfajta szegények bibliájaként. A szentírási események mellett olyan témák is szerepelnek a képeken, mint a meghívás, az ellentmondás a gonosznak, a szentségek, a lelki harc, az imádság, a szeretet elsődlegessége. A mozaikképek egyikén Pio atya bilokációját ábrázolta a művész, ahogy szentmisét mutat be Mindszenty bíborosnak fogsága idején.
  
Interjú a templom mozaikjait készítő Rupnik atyával (Részletek):

Vatikáni Rádió: Rupnik atya, szeretném megköszönni a magyar hívek nevében is, hogy a Pio atyának tulajdonított 150 bilokáció közül éppen azt választotta, amikor a kapucinus szent Mindszenty bíborosnak jelent meg. Miért ez a választás?
P. Rupnik: Nagyon fiatal voltam, amikor Londonban részt vettem Mindszenty bíboros egy miséjén, ami nagy hatással volt rám. Azt hiszem, hogy a magyar nép, csakúgy, mint Közel-Kelet-Európa minden népe, sokat szenvedett, főleg a keresztények, az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben. Amikor tanulmányoztam Pio atya bilokációit, és közöttük Mindszenty bíborosnál tett jelenését, rögtön gondoltam, hogy talán ez a legrendkívülibb az egész spirituális teológia történetében. A bilokálás teológiailag a Szentlélek ajándéka az egyháznak, néhány szent, néhány spirituális személy által. Célja, hogy megerősítse a híveket a feltámadásba vetett hitükben. A nyolcadik nap, vagyis a Feltámadás napjának elővételezése, amelyben a test megszabadul a tér és idő kötelékeitől, és feloldva ettől a két dimenziótól, valóban pneumatikus, spirituális lesz. Pio atya Mindszenty bíborosnál tett bilokációjakor magával vitte a szentmise minden kellékét. Ez azért rendkívüli, mert általában a bilokáció alkalmával a szentek, a személyek változtatnak helyet. Ő azonban tárgyakat is magával vitt. Mint az előbb mondtam, a nyolcadik nap, vagyis a Feltámadás, Krisztus napjának elővételezéséről van szó. Felmerül a kérdés: a világ melyik anyaga alkotja már most a nyolcadik nap részét? A szentségekkel kapcsolatos matéria. Ezért vitte tehát magával Pio atya a kenyeret és a bort, mert azok olyan anyagok, amelyek az Eucharisztiában Krisztus Testévé válnak. Rendkívüli dolog, hogy Pio atya Mindszenty bíboroshoz megy, segít neki a szentmise bemutatásában, amelyre olyan nagyon vágyott a bíboros. Ezt maga Pio atya mondja el szó szerint a „Positio”-ban.
A jelenetet jobb és baloldalon arany mozaikokból kirakott, négy méter magas keret szegélyezi, mintegy belátunk a bíboros börtöncellájába, amelynek asztalán jelen vannak a szentmise kellékei. Szent Pio atya kapucinus csuhában, glóriával, míg Mindszenty bíboros rabruhában, fején püspöki sapkával látható.
Vatikáni Rádió: Rupnik atya, Mindszenty bíboros kánonilag még nem tartozik a boldogok közé…
P. Rupnik: Meg vagyok győződve róla, hogy szent ember volt, nagy hitvalló, aki tanúságot tett a Krisztushoz és az egyházhoz való hűségéről, valóban nap mint nap megmutatta, hogy számára Krisztus fontosabb az életénél is.
Vatikáni Rádió: Rupnik atya, vasárnap XVI. Benedek pápa megáldotta az Ön által készített hatalmas és csodálatos mozaikokat. A Szentatya megállt a bilokációs epizód előtt.
P.Rupnik: Igen, megállt a jelenet előtt, mert nem tudott erről a tényről. Megálltunk és beszéltünk Pio atya Mindszenty bíborosnál tett jelenéséről. Beszéltünk az Eucharisztiának erről a valóságáról is, arról, hogy az anyag a szentmisében Krisztus Testévé válik, és amelyet Pio atya magával vitt. Rendkívülinek tartom a Szentatya látogatását. Számunkra, művészek számára kézzelfogható kegyelem volt. Ez a helyes kifejezés: Isten, az Egyház kézzelfogható kegyelme Pio atyának és annak a helynek is, ahol nyugszik, de művészetünknek is, amelyet ismét szeretnénk felfedezni. Ez liturgikus művészet, amely kapcsolódik az egyház nagy hagyományához.

Mindszenty bíboros romlatlanul maradt testéről

A történelem során többször előfordult, hogy egy szentnek épen maradt a teste, vagy valamely - szimbolikusan az egész életére mutató - testrésze. (Ilyen például Szent István jobbja vagy Páduai Szent Antal beszédszerve). Lourdes látnoka, Bernadette romlatlanul maradt teste üvegkoporsó alatt látható a templomban. Pio atya épen maradt testét közszemlére tették. Kevesen tudják, hogy Mindszenty bíborosnak is romlatlanul maradt a teste... 
Amikor holttestét a rendszerváltás után átszállították hazánkba, felnyitották a koporsót, s akkor készült ez a fotó, amin a ruha által nem takart részek jól láthatóan teljesen romlatlanok.

forrás: Zarándok.hu

Pio atya misztikus látogatása Mindszenty bíborosnál

A Pio atya szenttéavatási eljárásának aktáit tartalmazó ún. positio második kötetében a szent szerzetes életének különleges epizódját tárja fel közvetlen munkatársa, Angelo Battisti.

Angelo Battisti, aki 1957-től Pio atya 1968 szeptemberében bekövetkezett haláláig az általa alapított kórház gondnoka és igazgatója volt, a boldoggáavatási eljárásban tanúvallomást tett Pio atya életszentségének különböző megnyilvánulásairól. Valóban egyedülálló, hogy Pio atya mindent tudott mindenkiről, számára nem léteztek fizikai távolságok; mindent Istenben látott – áll Battisti vallomásában.

A positio 2. kötetének 1638. oldalán olvasható tanúságtételben szó esik Pio atya többek által leírt különleges isteni ajándékáról, a bilokációról is, vagyis arról, hogy a szent egyszerre két helyen is jelen tudott lenni. A visszaemlékezésben az áll, hogy amikor Mindszenty bíborost bebörtönözték, Pio atya egy reggel a szentmise kellékeivel együtt megjelent a bíboros cellájában. A két pap beszélgetett egymással, majd Pio atya ahogyan érkezett, el is távozott – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

Angelo Battisti évekig nem merte megkérdezni Pio atyától, valóban megtörtént-e az eset. Végül 1965 márciusában egy este, miután befejezte beszámolóját a kórház aznapi munkájáról, mégis rákérdezett: „Atyám, Mindszenty bíboros felismerte önt?” – „Mit képzelsz, láttuk egymást és beszélgettünk, gondolod, hogy nem ismert föl?” – felelte Pio atya, aki letartóztatásától kezdve segítette Mindszenty bíborost. „Ne feledkezz el imádkozni ezért a nagy hitvallóért, aki annyit szenvedett az egyházért” – idézi a szent szavait a vatikáni dokumentum.

forrás: Magyar Kurír