Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?
Mt 16,26
Akinek már volt ilyen látomása, sosem felejtheti. De legyen bár tudós, filozófus, egyszerű munkás vagy bárki más: ha egyszer megérintette ez a fénysugár, olyan lesz, mint a tengerész, ha megsuhintotta a déli tengerek részeg kék ege: szívét örökre feszíti nosztalgiája: vágy a nagyobb után, az erősebb felé, a maradandóbbért, az Abszolútra, amelynek jelenlétét és hatását egy pillanatra megérezte maga körül. Az a villámfény, amely tágra nyitotta szemét, szilárd fényként örökre ott marad szíve mélyén. S mindig megremeg, ha érzi az egyetemes kapcsolatokat. Az emberek talán nevethetnek rajta, felesleges aggodalmain. Mosolyogni fognak, hogy milyen furán viselkedik, amikor az emberi öntudatot a hétköznapi élet megszokott határain túlra akarja tágítani. A látnok mégis nyugodtan folytatja útját, mert tudja, hogy majd sokan megértik szavát, s reá várnak, – szomorúan és csonkán, hiszen titkos vágyak kiáltanak bennük, de nem képesek megfogalmazni sem. A szabadító szó pedig így hangzik: nem elég, hogy az ember elhagyja önzését és közösségben éljen. Arra is szüksége van, hogy egész szívvel, az egész Világgal egyesülve éljen, amely kozmikus távlatok felé viszi, – kozmikusan kell élnie. Van a dolgoknak éltető nedve vagy lelke, van valami abszolút, vonz minket és rejtőzik is előlünk. A létezőknek ez a lelke mélyebbre van, mint az egyedi lelkek; óriásibb, mint az emberek tömege. S hogy meglássuk arcát, felelhessünk hívó szavára, meg is értsük, hogy mit beszél, s hogy megtanuljunk teljesebben élni, a dolgok hatalmas folyamába kell merülnünk és meg kell látnunk merre visz az árja.
Teilhard de Chardin
Ha az ember el akarja érni saját termetét, tudatára kell ébrednie, hogy mily végtelenbe érnek meghosszabbodó erői. Ennek kötelességét és részegítő boldogságát kell felfedeznie. Félre kell dobnia szűk egyénieskedésének minden délibábját. Ki kell tárnia szívét a Világmindenség végtelen mértékére, még ha szédíti is új nagysága és ezért azt véli talán, hogy birtokolja az istenit, vagy azt képzeli, hogy ő maga az Isten, vagy az Istenség mesterembere!
Teilhard de Chardin
A halottakról mondják, hogy sok-sok évig, sok száz évig, ezer évig a túlvilágon vannak, derengő állapotban, és sejtelmük sincs arról, hogy halottak. De, hogy ezt lássa, nem kell a túlvilágra mennie. Sok.sok millió és millió ember él ötven és hatvan és még több évig, és soha sem jut eszébe, hogy él, csak itt van, valamiképpen itt van, derengő, álomkóros állapotban, mint a monomániákus, mint a fantaszta, rögeszméivel és álmaival és káprázataival. Nézze meg őket itt körös-körül. Mindegyik szundikál, és álmaiban félrebeszél és imbolyog, néha véletlenül a másikba ütközik, s akkor azt vagy magához öleli, vagy leüti, ahogy éppen őrültsége súgja, vagyis amit éppen elképzel. A halottak nem tudják, hogy meg vannak halva, az élők nem tudják, hogy élnek. Csak lebegnek saját álomképeik között és saját fantazmáik között.
Hamvas Béla: Karnevál
Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság. Ha pedig azt látnád, hogy saját természeted is változik, akkor emelkedj tenmagad fölé.
Szent Ágoston
- Szerintetek melyik a legfontosabb vallási kérdés? - kérdezte egy nap a Mester. Sok feleletet kapott:
- Van-e Isten?
- Ki az Isten?
- Hogyan juthatunk el Istenhez?
- Van-e élet a halál után?
- Nem - mondta a Mester -, a legfontosabb kérdés a következő: ki vagyok én?
A tanítványok jobban megértették hogy mire utalt, amikor fültanúi voltak a Mester és egy prédikátor beszélgetésének.
- Szerinted, ha meghalsz, akkor a lelked a mennybe megy?
- Igen - válaszolt a prédikátor.
- És a tested a sírba kerül?
- Igen.
- És, ha szabad kérdeznem, te hol leszel?
Forrás: kohutekgaleria.hu
Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.
Platón
Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom: bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.
Mt 10, 41-42
lll.1. Krisztus szavak nélkül beszél a hívő lélekhez
I.
Hadd hallom, mit mond bennem az Úristen!
Boldog az a lélek, amely meghallja a benne megszólaló Urat, és befogadja a vigasztalás igéjét, amely az Úr szájából való.
Boldog az a fül, amely rányílik az isteni sugallatok halk neszére, és evilág suttogásaira semmit sem figyel.
Nagyon boldog az a fül, amely nem az odakint hangoskodó szót, hanem a belül tanító igazságot hallgatja.
Boldog a szem, amely bezárul a kintvalók előtt, de figyel a belülvalókra.
Boldogok, akik a belső dolgokat átértik, és mindennapos gyakorlással igyekeznek mind jobban fölkészülni a mennyei titkok befogadására.
Boldogok, akik azon vannak, hogy Isten számára szabaddá tegyék magukat, és mindent leráznak magukról, amivel ezt a világ megakadályozná.
II.
Ébredj rá erre, én lelkem, és zárd be az érzékek kapuját, hogy hallhasd, mit mond benned az Úristen.
Így beszél a te kedvesed: Üdvösséged vagyok én, békéd, életed.
Maradj mellettem, és békességet találsz.
Mondj le mindenről, ami múlandó, keresd az örökkévaló javakat.
Mi más minden ideigtartó érték, ha nem csalétek?
Mit ér akár az egész teremtett világ, ha a teremtőtől elhagyatol?
Vess hát meg mindent, azon fáradozz, hogy teremtőd előtt kedves, hozzá hű legyél, és részed lehessen az örök boldogságban.
Kempis Tamás: Krisztus követése
A fény nem gondolkozik azon, hogy mit fog szólni a sötétség ahhoz, ha világítani kezd.
Ismeretlen szer
ő
Aki meg akarja találni életét, elveszíti; aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.
Mt 10,39
A zűrzavar és a szomorúság továbbra is jelen van a világban. Ha látván ezt a társadalmi és gazdasági zűrzavart, ezt a káoszt és nyomorúságot, visszavonulsz az úgynevezett vallási életbe, és lemondasz a világról, talán úgy érezheted, csatlakoztál e nagy tanítókhoz - a világban azonban továbbra is folytatódik a káosz, a nyomorúság és a pusz títás, a gazdagok és szegények soha véget ne m érő szenvedése. A kérdés tehát az, vajon magunk mögött hagy hatjuk-e egy csapásra ezt a gyötrelmet. Ha a világban élve nem vagyunk hajlandók annak részévé lenni, másokat is megszabadíthatunk ebből a káoszból - nem a jövőben, nem holnap, de most azonnal. Nyilvánvalóan ez itt a valódi kérdés.
Krishnamurti
III.2. Szavak zengése nélkül beszél bennünk az igazsá
I.
Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád. Szolgád vagyok én, tégy értelmessé, hogy eligazodjam tanúságaidon. Hajtsd szívemet azokhoz a szavakhoz, amelyek a te szádból valók, ékesszólásod borítson el, akár a harmat. Izrael fiai hajdan mondták Mózesnek: Te szólj hozzánk, és meghallgatunk, ne beszéljen hozzánk az Úr, hogy meg ne haljunk. Nem így, Uram, nem így könyörgök, inkább úgy kérlellek alázatosan és nagy kívánsággal, mint Sámuel próféta: Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád.
II.
Ne szóljon hozzám Mózes vagy egy a próféták közül, hanem inkább te szólj, Uram, Isten, próféták sugalmazója, és megvilágosítója, hiszen te egymagad, őnélkülük is tökéletesen kiművelhetsz engem, ők pedig – nélküled – semmi hasznomra nem lehetnek. Szavakat hangoztathatnak, de lelket nem adnak. Lehet, hogy szépen beszélnek, de ha te hallgatsz, szívemet föl nem gyújtják.
Betűket adnak tovább, s azok jelentését te nyitod meg. Titkokat közölnek, de azok pecsétjét te töröd le, hogy meg is értsük őket. Parancsokat hirdetnek, de teljesítésükre te segítesz. Utat mutatnak, de a járáshoz te adsz erőt. Ők csak kívül munkálkodnak, de te a szívek tanítója és megvilágosítója vagy. Ők kívülről öntöznek, termékenységet te adsz. Ők szóval kiáltanak, a meghallásra értelmet tőled kapunk. Ne Mózes szóljon hát hozzám, hanem te, Uram, Istenem, örök igazság: hogy meg ne haljak és gyümölcstelen ne maradjak, ha csak kívül intenek, de belül nem gyújtanak föl, ne legyen ítéletemre a meghallott, de tettekre nem váltott ige, amelyet megismertem, de meg nem szerettem, hittem, de szívembe nem írtam. Szólj hát, Uram, mert hallja a te szolgád, hiszen örök életet adó igéid vannak. Szólj hozzám, hogy csak egy szikrányit is megvigasztald lelkemet, hogy egész életemet helyre igazítsd, magamnak pedig dicséretet, becsületet, romolhatatlan tisztességet szerezz.
Kempis Tamás: Krisztus követése
Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok! Abban az órában megadatik nektek, hogyan beszéljetek. Mert hisz nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok Lelke szól belőletek.
Mt 10,19-20