Isten szeretetében feloldódni

Gyengédségeid meghódítják a szívemet, és szeretet fog el, ó Égi Gyermek. Hagyd, hogy lelkem megolvadjon a szeretetted en, amikor a tüzeddel érintkezem. A tüzed megemészt, megéget. Itt égek el a lábad előtt, ahogy elolvadok a szeretetedben.

Pio atya

Egység és szeretet

 

Önzetlen szeretet

A szeretet arra késztet, hogy sokkal többet keressek vágyaim kielégítésénél, még akkor is, ha ezek a vágyak mások javára irányulnak. Isten gondviselésének eszközévé kell válnom az életükben. Megragad és átjár annak fölismerése, hogy szeretetem nélkül esetlegnem tudják elérni azt, amit Isten készített számukra. Akaratom eszközként simul bele Isten akaratába, életcéljuk elérésére segítve Szeretetem legyen számukra "szentsége" Isten titokzatos és végtelenül önzetlen szeretetének. A Szentlélek követe legyen, ne pedig asaját lelkemé! Szavaimban Krisztus szóljon hozzájuk, aki arra méltatott, hogy bennem nyilatkoztassa ki Önmagát.

Thomas Merton: A csend szava

Valóság

Egyre több jel utal arra, hogy a téridő nem alapvető összetevője a valóságnak. A kvantummechanika és a gravitáció együtt arra kényszerít bennünket, hogy feladjuk a klasszikus intuícióinkat arról, mi számít valóságosnak. Lehetséges, hogy az univerzum legmélyebb szintjén nincs sem tér, sem idő, sem különálló objektumok. Az olyan fogalmak, mint lokalitás, okság és részecske, talán csak emergens közelítések, amelyek egy mélyebb matematikai struktúrából jelennek meg. Az amplituhedron és a modern amplitúdó-geometria arra utal, hogy a fizika alapvető folyamatai téridő nélkül is koherensen leírhatók. Elképzelhető, hogy amit fizikai világnak tapasztalunk, csupán vetülete vagy effektív megjelenése egy sokkal mélyebb rendnek, ahol a megszokott kategóriáink egyszerűen értelmüket vesztik.

Nima Arkani-Hamed, elméleti fizikus

Pio atya ereje

Egyik este Pio atya a kolostor templomában imádkozott, amikor észrevett egy fiatalembert, aki gondosan tisztította az oltárt. Későre járt, és a jelenléte szokatlanul csendesnek és titokzatosnak tűnt.

Pio atya megkérdezte tőle, miért dolgozik ilyen sokáig. A fiatalember azt válaszolta, hogy egy halál utáni tisztuláson áteső lélek. Egykor szolgált ebben a kolostorban, de az istentiszteletre való felkészülés során gondatlan volt, és nem bánt kellő tisztelettel a szentélynel. Ezért Isten engedelmével vissza kellett térnie, hogy vezekeljen bűnéért.

Ezután megkérte Pio atyát, hogy imádkozzon érte, hogy véget érjen a szenvedése. Pio atya megígérte, hogy megemlékezik róla a reggeli istentiszteleten és imákon.

Másnap reggel a testvérek kinyitották a templomot, és észrevették, hogy az oltár közelében lévő nehéz gyertyatartókat és tárgyakat elmozdították, mintha valaki éjszaka dolgozott volna ott. Mindenki meglepődött, mert a templom zárva volt, és senki sem mehetett be. Ezért sokan ezt annak a jelének vették, hogy az éjszakai találkozás valóságos volt.

A reggeli istentisztelet alatt Pio atyának látomása volt. Ugyanazt a fiatalembert látta, de most már nem tűnt szomorúnak vagy levertnek. Ruhái könnyűek voltak, és körülötte minden szokatlan fénnyel ragyogott.

Abban a pillanatban Pio atya látta, hogy megnyílt az ég az oltár felett. Szűzanya odalépett a fiatalemberhez, megfogta a kezét, és angyalok kísérték Isten fényéhez és békéjéhez.

Mielőtt eltűnt volna a mennyei dicsőségben, a fiatalember még utoljára hálával nézett Pio atyára.

Ez a történet emlékezteti a keresztényeket a szentély iránti tisztelet, az őszinte ima, a bűnbánat és Isten irgalmasságának fontosságára. Arra is felszólít, hogy imádkozzanak a halottakért, és úgy éljenek, hogy a szívük mindig tiszta maradjon Isten előtt.

Forrás: fb

Ki vagyok én?

Van testem, de a testem nem ÉN vagyok. Látom, és tapin­tani tudom a testem, de amit látok és tapintok, az nem az iga­zi Látó. Testem különböző állapotban lehet, lehet beteg vagy egészséges, fáradt vagy kipihent, nehéz vagy könnyű, de énemnek semmi köze hozzá. Az nem a valódi énem. A testem egy csodálatos eszköz a külvilág megtapasztalására és az ott történő cselekedetekre. Testem tehát, csak eszköz számomra. Gondozom, ápolom, hogy egészséges maradjon, de nem azonosítom magammal. Az nem ÉN vagyok. Van testem, de az nem ÉN vagyok.

Vannak vágyaim is, de a vágyaim nem ÉN vagyok. Megismerhe­tem a vágyaimat, ám amit megismerek, az nem az igazi Tu­dó. Vágyaim, melyek belső impulzusokra és külső befolyásokra ébrednek, melyek testiek vagy érzékiek, sóvárgásaim, melyek olykor ellentmondásosak és múlandók, melyekhez olykor vonzódom, olykor taszítanak, nem ÉN vagyok. A vágyak jönnek és mennek, átsuhannak a tudatomon, a belső ént azonban nem érintik. Vannak tehát vágyaim, de a vágyaim nem ÉN vagyok.

Vannak érzelmeim is, de én nem az érzelmeim vagyok. Az érzéseim számtalan, olykor ellentmondásos változó formát öltenek, de mégis tudom, hogy én ÉN maradok, remények és kétségek között, örömben és bánatban, nyugalomban és idegességben. Átélem és érzékelem az érzéseimet, de amit átélek és érzékelek, az nem az igazi Érző. Megfigyelem érzéseimet, megértem és megítélem azokat, uralkodom rajtuk, irányba terelem őket és nyilvánvalóan tudom, hogy érzéseim nem én vagyok. Vannak érzéseim, de nem vagyok azonos ezekkel az érzésekkel.

Értelmem és elmém is van, de én nem vagyok az értelmem és az elmém. Az olykor kevésbé, olykor igen fejlett és aktív, olykor fegyelmezetlen, olykor tanulékony, a külső és a belső világ felismerésének szerve, de az nem ÉN vagyok. Van értelmem, de én nem vagyok az értelmem.

Vannak gondolataim is, de én nem a gondolataim vagyok. Meg­ismerhetem és elgondolhatom a gondolataimat, ám amit meg­ismerek, az nem az igazi Tudó. Megannyi gondolat fut át a fejem, jó és rossz gondolatok sokasága, olykor olyanok is melyekről úgy érzem nem is az enyém. Gondolatokra ébredek, melyekre még soha nem gondoltam, de ezek a gondolatok nem ÉN vagyok. A gondolatok jönnek és ma­gamra hagynak, a belső ént azonban nem érintik. Vannak gon­dolataim, de ÉN nem a gondolataim vagyok.

Tehát a testem, a vágyaim, az érzelmeim, az értelmem és a gondolataim csupán eszközök számomra a fizikai létben.

De akkor ki vagyok ÉN tulajdonképpen? Mi marad, ha önidentitásomat, személyiségem fizikai, érzelmi, gondolati énjét elveszem?

ÉN maradok. A Lényem marad. A gondolatok, érzelmek és vágyak közömbös Szemtanúja. Az öntudatom és önmegvalósulásom centruma. Ez életem folyásának faktora. Felismerem, és igazolva látom, hogy ÉN egy tiszta öntudat és akarat centruma vagyok. Felismerem, hogy ez a centrum nem egy statikus öntudat, hanem egy dinamikus erő. Képes minden gondolati és érzelmi folyamtatot és a fizikai testet megfigyelni, uralni, azon lendíteni és azt bevetni.

Én tudatcentrum és erő vagyok. Egy erő, amely halhatatlan.

Roberto Assagioli

Nem lényegtelen, de mindenesetre másodrendű

Az ember azért dolgozik, hogy minél több és nagyobb lehetőséget biztosítson olyan életre, amely tényleg élet. Ehelyett: amit tesz, a kellékekért teszi. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. Az életnek csupán feltétele. A dolgok. Mindig a dolgok. A technika. A berendezkedés. A körülmények megteremtése. Azt hiszik, az élethez kell valami, vagyon, pénz, állás, rang, ruha, ház, hír, autó, hatalom, villa, mintha enélkül nem lenne élet, és hozzá se lehetne fogni. Először mindig fel kell öltözködni. Mintha nem lenne tiszta pillanat, amikor az ember a fa alatt ül, még az is fölösleges, hogy időnként szájába cseresznyét vegyen, vagy egy pohár bort, és az életen kívül nincsen semmi más, áttétel és vegyítés nélkül, nő és a rigó zenéje nélkül, és emlékek nélkül.

Nem élvezet. Még csak nem is gyönyör. A gondolkozók azt állítják, hogy amikor az élet ténylegesen élet, önmagával megtelik, önmagánál valamiképpen több lesz. Senki sem tudja miként. Olyan teória is van, amely azt mondja, hogy ami az életnél több, az életet áthatja, magasabb szubsztancia, és ez a lét. Élet csak akkor lehet és lesz önmaga, ha a lét megérinti. Nem élvezet és nem gyönyör és nem öröm és nem boldogság. Mert több, csepp abból, ami öröktől fogva van.

Kellék nélkül semmi sem érhető el, mégis a kellék és az élet között nincsen kapcsolat. Ezért mondják, hogy az ember sok évet egzisztálhat, és egyetlen percet sem él. Valaki megteremtheti a feltételek sokaságát, vagyont, pénzt, hatalmat, hírt, rangot, sőt szerezhet ízlést és tudást és képességeket. Utazhat, olvashat, járhat képtárakba és hangversenyekre. Rettentő tevés-vevés, mialatt nem történik semmi. A feltételeknél marad. A kellékből nincs út az életbe.

Az abszolút álláspont Lao-ceé. Azt mondja, hogy az embernek szobájából sem kell kilépnie, és az egész földet bejárhatja, azt megismerheti, mindent láthat, és mindent megtanulhat, és mindent átélhet. Lao-ce a kellékeket tökéletesen fölöslegesnek tartja, és azokat elveti. Ahhoz, hogy az ember teljes értékű életet éljen, dolgokra nincs szüksége.

A kellékeket nem összetéveszteni az élettel! Nem abban a hiszemben lenni, hogy a kellék megszerzése már életet jelent és hoz. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. És a kellékből út és híd az életbe nem vezet.

Az ember évekig experimentálhat, a beszélgetéseket kihallgathatja, senki soha másról nem beszél, csak a feltételekről. Még a szerelmesek is alig. Legfeljebb a gyermekek, de ritkán. Mindig csak a futball, a divat és a margarin. Csinálni, mindig valamit csinálni, hogy valami legyen, és nem jut szóhoz az, ami van. Végül is az egész elvész abban, hogy dolgoznak, hogy pénzt keressenek, nagyobb lakás és több bútor, nagyobb kényelem és több szórakozás, még az autó, egy függöny, csillár, elutazni, és a bámulatos túltevékenység egyre több és több kívánsághoz vezet. A kellékek arzenálja minél nagyobb, az életre való éhség annál jobban nő, mert az élet maga egyre szárazabb, és az ember egyre szomjasabb. Az igényeket folyton heccelik, minden nap több a nejlon és a vitamin, a magnó, a televízió és a frizsider. Mindig kell valami, ami nélkül el sem lehet kezdeni.

A kellék létezése nem törvényes. Volt idő, amikor minden dolgot az életbe külön bevezettek, és törvényesítették azzal, hogy helyét az életben egyszer s mindenkorra megjelölték. Az ember akkor még a dolgok ura volt. Ezt hívták kultusznak. A kultuszban az asztal, a szék, a szőnyeg, az ágy, a patkó, a kengyel, a fazék az embert szolgálta, és szolgálnia volt köteles. Most az élet szolgálja a dolgokat, amelyeknek létezése törvénytelen. Az új dolgok száza és ezre, ha nem is veszik fel azokat, betolakszik, engedély és kérdezés nélkül. Ez itt nem élet többé, hanem tévelygés a dolgok között – mint a hinduk mondják: szanszára,nem valóságos jelenlét, hanem káprázat.

Még nem régen a művész volt az egyetlen, aki nem a dolgokért élt, és akinek munkája nem a dolgok szolgálata volt. De aztán a művészi munka is dolog lett, és a művészet is kellék. Ha a művek felét ma elvennék, igazán nem hiányoznának. Margarin és frizsider. A munka sehol sem tiszta életpillanat. A dolgok, a gond. A kellékre szükség van, mert az ember szorong; e szorongásból a szétszóródásba szökik (szórakozás), ami a dolgok szolgálatának csak másik alakja. Egy millenniumot lehet szórakozni anélkül, hogy az ember ténylegesen egyetlen percet éljen. A tiszta pillanat, amit a dolgok nem zavarnak meg. Amikor az élet közvetlenül élet, és amiről nem lehet lemondani. Semmiről nem akarok tudni, csak ami fontos.

https://2012.blogger.hu/2015/02/15/hamvas-bela-az-elet-dolgairol

Heti ige

Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?

Mt 16,26

Féreglyuk és csillagkapu

 

https://ufo-sas.blogspot.com/2026/03/csillagkapurol-es-fereglyukakrol.html

Ha az Isten megérintett...

Akinek már volt ilyen látomása, sosem felejtheti. De legyen bár tudós, filozófus, egyszerű munkás vagy bárki más: ha egyszer megérintette ez a fénysugár, olyan lesz, mint a tengerész, ha megsuhintotta a déli tengerek részeg kék ege: szívét örökre feszíti nosztalgiája: vágy a nagyobb után, az erősebb felé, a maradandóbbért, az Abszolútra, amelynek jelenlétét és hatását egy pillanatra megérezte maga körül. Az a villámfény, amely tágra nyitotta szemét, szilárd fényként örökre ott marad szíve mélyén. S mindig megremeg, ha érzi az egyetemes kapcsolatokat. Az emberek talán nevethetnek rajta, felesleges aggodalmain. Mosolyogni fognak, hogy milyen furán viselkedik, amikor az emberi öntudatot a hétköznapi élet megszokott határain túlra akarja tágítani. A látnok mégis nyugodtan folytatja útját, mert tudja, hogy majd sokan megértik szavát, s reá várnak, – szomorúan és csonkán, hiszen titkos vágyak kiáltanak bennük, de nem képesek megfogalmazni sem. A szabadító szó pedig így hangzik: nem elég, hogy az ember elhagyja önzését és közösségben éljen. Arra is szüksége van, hogy egész szívvel, az egész Világgal egyesülve éljen, amely kozmikus távlatok felé viszi, – kozmikusan kell élnie. Van a dolgoknak éltető nedve vagy lelke, van valami abszolút, vonz minket és rejtőzik is előlünk. A létezőknek ez a lelke mélyebbre van, mint az egyedi lelkek; óriásibb, mint az emberek tömege. S hogy meglássuk arcát, felelhessünk hívó szavára, meg is értsük, hogy mit beszél, s hogy megtanuljunk teljesebben élni, a dolgok hatalmas folyamába kell merülnünk és meg kell látnunk merre visz az árja.

Teilhard de Chardin

Heti ige

Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem.

Mt 15,8

Mivé válhatnánk

Ha az ember el akarja érni saját termetét, tudatára kell ébrednie, hogy mily végtelenbe érnek meghosszabbodó erői. Ennek kötelességét és részegítő boldogságát kell felfedeznie. Félre kell dobnia szűk egyénieskedésének minden délibábját. Ki kell tárnia szívét a Világmindenség végtelen mértékére, még ha szédíti is új nagysága és ezért azt véli talán, hogy birtokolja az istenit, vagy azt képzeli, hogy ő maga az Isten, vagy az Istenség mesterembere!

Teilhard de Chardin

A te lelkedben ott van a Mennyország!

A te lelkedben ott van a Mennyország!”

Ezeket a meglepő szavakat mondta Szent Pió atya Dolindo Ruotolo atyának, amikor 1953. október 16-án találkoztak San Giovanni Rotondóban.

Ennek a szentség hírében elhunyt nápolyi papnak, Don Dolindo Ruotolo atyának nyilatkozattal ki az Úr a Jézusra való ráhagyatkozás imáját.

 

"Miért vagytok nyugtalanok és megzavarodottak? 

Adjátok át nekem minden gondotokat és akkor minden jóra fordul, meg fogtok nyugodni. Mondom nektek, minden igazi, teljes önátadás megoldja bennem a legbonyolultabb helyzetet is. Egy probléma átadása nem haraggal, szenvedéssel, csalódottsággal teli imában való hozzám fordulást jelent, mert én kísérlek benneteket, és az imában békével ajándékozlak meg titeket. Az önátadás azt jelenti: boldogan becsukni lelki szemeinket és ellene mondani a szomorúságnak. Újból a kezembe helyezni magatokat, hogy én, mint az édesanyja ölében alvó kisgyermeket áthelyezzelek benneteket a másik partra.

A ti szétszórtságotok és nehézségeiteken való merengés, zárkózottságotok és az a vágyatok, hogy ti oldjátok meg problémáitokat, melyek kínoznak, békétlenné és szomorúvá tesznek benneteket. Ez nagy kísértés számotokra. Miért nem adjátok át nekem problémáitokat és gondjaitokat?

Mennyi mindent megteszek én akkor, ha egy lélek testi vagy lelki problémáival hozzám fordul, rám néz, és azt mondja: ,,Jézus, Te gondoskodj!”. Csukd be a szemed és pihenj meg bennem!

Kevés kegyelmet kaptok, ha forrón vágyakoztok valamire és megunjátok az imát, de sokkal többet akkor, ha az imádságban teljesen rám bízzátok magatokat. Fájdalmaitokban ti azért imádkoztok, hogy változtassam meg a helyzetet vagy szüntessem meg a problémát, és ezt úgy tegyem, ahogyan ti akarjátok… Hozzám fordultok, de azt akarjátok, hogy én a ti elképzeléseitekhez idomuljak. Úgy tesztek, mint a beteg, aki megpróbálja szuggerálni kezelő orvosát, hogyan gyógyítsa.

Ne tegyetek így, hanem úgy imádkozzatok, ahogyan a Miatyánkban tanítottalak benneteket:

,,Szenteltessék meg a te neved”, ez azt jelenti, legyél áldott az én szükségeimben. – ,,Jöjjön el a te országod”, – minden a te országod beteljesedéséhez vezessen bennem és a világban: ,,Legyen meg a te akaratod”, azt jelenti: Te gondoskodj Jézus.

Én közbejárok mindenhatóságommal és megoldom a legbonyodalmasabb helyzetet is. Láthatod, hogy a rossz mennyire uralkodik, ahelyett, hogy megsemmisülne. Ne nyugtalankodj, csukd be a szemed és mondd nekem teljes bizalommal: ,,Legyen meg a te akaratod, Te gondoskodj Jézus”. Mondom neked, én gondoskodom és közbenjárok érted, mint az orvos és csodát teszek, ha szükséges. Látod mennyire tehetetlen vagy? Ne aggódj, csukd be a szemed és mond: ,,Te gondoskodj!” Mondtam neked, hogy én gondoskodni fogok.

Ellenkező esetben zaklatottságot, nyugtalanságot fogsz megélni, és tetteid következményei miatt fogsz aggódni. Olyan ez, mint a gyermek nyugtalansága, aki édesanyjától követeli, hogy gondoskodjon szükségleteiről, oly módon, ahogyan ezt ő szeretné és teljesítse be minden vágyát és szeszélyét. Csukjátok be a szemeteket és engedjétek meg, hogy kegyelmem árja hordozzon titeket, csukjátok be szemeteket és engedjétek meg nekem, hogy cselekedjek, csukjátok be szemeteket, és ne gondoljatok a mostani órára, mondjatok ellen a jövőről való gondolkodás kísértésének. Jóságomba vetett hittel pihenjetek meg bennem és szeretetemre fogadom, hogyha ti önátadáskor csak ezt mondjátok nekem: ,,Te gondoskodj!”, valóban gondoskodni fogok rólatok, én foglak megkönnyíteni, felszabadítani és vezetni titeket. És ha más úton kell vezetnem benneteket, mint amit ti gondoltatok, akkor tanítalak, és karjaimban hordozlak titeket, mert nincs hatékonyabb gyógyszer az én szeretetteljes közbenjárásomnál. No, de én csak akkor gondoskodom, ha ti becsukjátok szemeteket. Ti nem tudtok aludni, mindenről igazolást kerestek, mindent meg akartok vizsgálni, mindenről gondoskodni akartok és így átengeditek magatokat az emberi erőknek, vagy ami még rosszabb, emberi közbenjárásban bizakodtok. Ó, ha tudnátok, mennyire vágyom én a ti önátadásotokra, hogy meg tudjam mutatni nektek jóságomat. Ó, ha tudnátok milyen szomorú vagyok, ha nyugtalannak látlak benneteket. A Sátán pontosan arra törekszik, hogy zaklatottá tegyen benneteket, hogy kiragadjon titeket kezemből és emberi kezdeményezések zsákmányává tegyen. Ezért bízzatok bennem, pihenjetek meg bennem, adjatok át mindent nekem. Én annyira teszek csodát, amennyire ti átadjátok magatokat, és nem annyira, amennyire önmagatokban bíztok. Akkor árasztom rátok kegyelmeim bőségét, ha ti teljes szegénységben vagytok! Ha vannak saját forrásaitok, akkor is, ha nem tudtok róla, de keresitek azokat, természetes földön jártok, a dolgok természetes folyását követitek, melyben gyakran a Sátán rejtezik. Senki, aki vitatkozott vagy töprengett nem tett csodát, még a szentek sem. Csak, aki átadja magát Istennek, az tud isteni dolgokat tenni.

Ha azt látod, hogy bonyolulttá válnak a dolgok, mondd a lelked mélyén: ,,Jézus, Te gondoskodj!” Szabadulj meg a gondolataidtól… irányítsd figyelmedet másra, mert a te értelmed korlátolt és nehezen tudod felismerni a rosszat. Ezért mindig bennem bízz és szabadulj meg önmagadtól. Így tegyél minden szükségedben. Így tegyetek mindannyian és akkor szüntelenül nagy csodákat fogtok látni, szeretetemre fogadom. Gondoskodni fogok, ebben biztosak lehettek. Mindig önátadásra készen imádkozzatok, akkor nagy békességet és csodálatos gyümölcsöket fogtok tapasztalni, és akkor is, ha az áldozatvállalás kegyelmét adom elégtételül bűneitekért és szeretetetek megújulásáért, mely szenvedést hordoz. Ez lehetetlennek tűnik számotokra? Csukd be a szemed és mondd a lelked mélyén: ,,Jézus, Te gondoskodj!” Ne félj, én gondoskodni fogok. És te alázatosan fogod áldani nevemet. A te imádságod nem ér annyit, mint ez a bizalomteljes önátadás; ezt jól jegyezd meg! Nincs hatékonyabb kilenced ennél:

,,Ó Jézusom, átadom magam, Te gondoskodj!”

,,Add át magad az én szívemnek…és meglátod.” Azt akarom, hogy higgy az én mindenhatóságomban, nem pedig a hatékonyságomban; és engedd meg, hogy én működjek benned, és általad másokban. Keresd a velem való bensőséges kapcsolatot, enyhítsd utánad való szomjamat, hogy gazdaggá tehesselek, és úgy szerethesselek, ahogyan erre vágyom. Engedd meg, hogy hozzád jöjjek, hogy meglátogassalak, engedd meg, hogy rád árasszam mindenhatóságomat.

Ha mellettem leszel, és nem azon iparkodsz, hogy megmutasd alkalmasságodat, hited és mindenhatóságom tanúja leszel, én pedig melletted leszek, amikor beszélsz, jársz, és dolgozol, amikor imádkozol, vagy alszol, mert ,,pihentében is megáldja az Úr, akit szeret” (Zsolt 126). Ha mellettem maradsz, ha nem kergeted vágyaidat, és nem aggódsz érdekeid miatt, ha teljes bizalommal átengeded nekem azokat, akkor én mindent meg fogok adni neked, amire csak szükséged van, az én örök tervemben. Olyan érzésekkel ajándékozlak meg, melyekre szükséged van, együttérzést adok neked felebarátaid iránt, és mindent megteszek azért, hogy úgy beszélj, és azt tedd, ami kedves számomra. Így tetteid szeretetemből fakadnak majd. Az én erőm fog működni általad, nem a te aktivitásod lesz előtérben, és új gyermekeimhez vezetlek téged, akik bennem fognak születni.

Annyira tudok működni benned és általad, amennyire te az én igaz fiammá akarsz lenni, úgy, ahogyan Egyszülöttem, mert jól tudod ,,ha az én akaratomat teszed; testvérem, nővérem és anyám leszel”, hogy el tudj vinni másokhoz, ezáltal új gyermekekre találhassak és meg tudjak születni sokakban. Így az igaz fiakat szolgálva, új fiakat teremtek. Mindaz, amit te meg tudsz tenni, semmi ahhoz képest, amit én azon szívek titkában teszek, akik szeretnek. ,,Maradjatok meg az én szeretetemben… Ha bennem megmaradtok és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok és megkapjátok” (Jn 15).

„? Adjátok át nekem minden gondotokat és akkor minden jóra fordul, meg fogtok nyugodni. Mondom nektek, minden igazi, teljes önátadás megoldja bennem a legbonyolultabb helyzetet is. Egy probléma átadása nem haraggal, szenvedéssel, csalódottsággal teli imában való hozzám fordulást jelent, mert én kísérlek benneteket, és az imában békével ajándékozlak meg titeket. Az önátadás azt jelenti: boldogan becsukni lelki szemeinket és ellene mondani a szomorúságnak. Újból a kezembe helyezni magatokat, hogy én, mint az édesanyja ölében alvó kisgyermeket áthelyezzelek benneteket a másik partra.

A ti szétszórtságotok és nehézségeiteken való merengés, zárkózottságotok és az a vágyatok, hogy ti oldjátok meg problémáitokat, melyek kínoznak, békétlenné és szomorúvá tesznek benneteket. Ez nagy kísértés számotokra. Miért nem adjátok át nekem problémáitokat és gondjaitokat?

Mennyi mindent megteszek én akkor, ha egy lélek testi vagy lelki problémáival hozzám fordul, rám néz, és azt mondja: ,,Jézus, Te gondoskodj!”. Csukd be a szemed és pihenj meg bennem!

Kevés kegyelmet kaptok, ha forrón vágyakoztok valamire és megunjátok az imát, de sokkal többet akkor, ha az imádságban teljesen rám bízzátok magatokat. Fájdalmaitokban ti azért imádkoztok, hogy változtassam meg a helyzetet vagy szüntessem meg a problémát, és ezt úgy tegyem, ahogyan ti akarjátok… Hozzám fordultok, de azt akarjátok, hogy én a ti elképzeléseitekhez idomuljak. Úgy tesztek, mint a beteg, aki megpróbálja szuggerálni kezelő orvosát, hogyan gyógyítsa.

Ne tegyetek így, hanem úgy imádkozzatok, ahogyan a Miatyánkban tanítottalak benneteket:

,,Szenteltessék meg a te neved”, ez azt jelenti, legyél áldott az én szükségeimben. – ,,Jöjjön el a te országod”, – minden a te országod beteljesedéséhez vezessen bennem és a világban: ,,Legyen meg a te akaratod”, azt jelenti: Te gondoskodj Jézus.

Én közbejárok mindenhatóságommal és megoldom a legbonyodalmasabb helyzetet is. Láthatod, hogy a rossz mennyire uralkodik, ahelyett, hogy megsemmisülne. Ne nyugtalankodj, csukd be a szemed és mondd nekem teljes bizalommal: ,,Legyen meg a te akaratod, Te gondoskodj Jézus”. Mondom neked, én gondoskodom és közbenjárok érted, mint az orvos és csodát teszek, ha szükséges. Látod mennyire tehetetlen vagy? Ne aggódj, csukd be a szemed és mond: ,,Te gondoskodj!” Mondtam neked, hogy én gondoskodni fogok.

Ellenkező esetben zaklatottságot, nyugtalanságot fogsz megélni, és tetteid következményei miatt fogsz aggódni. Olyan ez, mint a gyermek nyugtalansága, aki édesanyjától követeli, hogy gondoskodjon szükségleteiről, oly módon, ahogyan ezt ő szeretné és teljesítse be minden vágyát és szeszélyét. Csukjátok be a szemeteket és engedjétek meg, hogy kegyelmem árja hordozzon titeket, csukjátok be szemeteket és engedjétek meg nekem, hogy cselekedjek, csukjátok be szemeteket, és ne gondoljatok a mostani órára, mondjatok ellen a jövőről való gondolkodás kísértésének. Jóságomba vetett hittel pihenjetek meg bennem és szeretetemre fogadom, hogyha ti önátadáskor csak ezt mondjátok nekem: ,,Te gondoskodj!”, valóban gondoskodni fogok rólatok, én foglak megkönnyíteni, felszabadítani és vezetni titeket. És ha más úton kell vezetnem benneteket, mint amit ti gondoltatok, akkor tanítalak, és karjaimban hordozlak titeket, mert nincs hatékonyabb gyógyszer az én szeretetteljes közbenjárásomnál. No, de én csak akkor gondoskodom, ha ti becsukjátok szemeteket. Ti nem tudtok aludni, mindenről igazolást kerestek, mindent meg akartok vizsgálni, mindenről gondoskodni akartok és így átengeditek magatokat az emberi erőknek, vagy ami még rosszabb, emberi közbenjárásban bizakodtok. Ó, ha tudnátok, mennyire vágyom én a ti önátadásotokra, hogy meg tudjam mutatni nektek jóságomat. Ó, ha tudnátok milyen szomorú vagyok, ha nyugtalannak látlak benneteket. A Sátán pontosan arra törekszik, hogy zaklatottá tegyen benneteket, hogy kiragadjon titeket kezemből és emberi kezdeményezések zsákmányává tegyen. Ezért bízzatok bennem, pihenjetek meg bennem, adjatok át mindent nekem. Én annyira teszek csodát, amennyire ti átadjátok magatokat, és nem annyira, amennyire önmagatokban bíztok. Akkor árasztom rátok kegyelmeim bőségét, ha ti teljes szegénységben vagytok! Ha vannak saját forrásaitok, akkor is, ha nem tudtok róla, de keresitek azokat, természetes földön jártok, a dolgok természetes folyását követitek, melyben gyakran a Sátán rejtezik. Senki, aki vitatkozott vagy töprengett nem tett csodát, még a szentek sem. Csak, aki átadja magát Istennek, az tud isteni dolgokat tenni.

Ha azt látod, hogy bonyolulttá válnak a dolgok, mondd a lelked mélyén: ,,Jézus, Te gondoskodj!” Szabadulj meg a gondolataidtól… irányítsd figyelmedet másra, mert a te értelmed korlátolt és nehezen tudod felismerni a rosszat. Ezért mindig bennem bízz és szabadulj meg önmagadtól. Így tegyél minden szükségedben. Így tegyetek mindannyian és akkor szüntelenül nagy csodákat fogtok látni, szeretetemre fogadom. Gondoskodni fogok, ebben biztosak lehettek. Mindig önátadásra készen imádkozzatok, akkor nagy békességet és csodálatos gyümölcsöket fogtok tapasztalni, és akkor is, ha az áldozatvállalás kegyelmét adom elégtételül bűneitekért és szeretetetek megújulásáért, mely szenvedést hordoz. Ez lehetetlennek tűnik számotokra? Csukd be a szemed és mondd a lelked mélyén: ,,Jézus, Te gondoskodj!” Ne félj, én gondoskodni fogok. És te alázatosan fogod áldani nevemet. A te imádságod nem ér annyit, mint ez a bizalomteljes önátadás; ezt jól jegyezd meg! Nincs hatékonyabb kilenced ennél:

,,Ó Jézusom, átadom magam, Te gondoskodj!”

,,Add át magad az én szívemnek…és meglátod.” Azt akarom, hogy higgy az én mindenhatóságomban, nem pedig a hatékonyságomban; és engedd meg, hogy én működjek benned, és általad másokban. Keresd a velem való bensőséges kapcsolatot, enyhítsd utánad való szomjamat, hogy gazdaggá tehesselek, és úgy szerethesselek, ahogyan erre vágyom. Engedd meg, hogy hozzád jöjjek, hogy meglátogassalak, engedd meg, hogy rád árasszam mindenhatóságomat.

Ha mellettem leszel, és nem azon iparkodsz, hogy megmutasd alkalmasságodat, hited és mindenhatóságom tanúja leszel, én pedig melletted leszek, amikor beszélsz, jársz, és dolgozol, amikor imádkozol, vagy alszol, mert ,,pihentében is megáldja az Úr, akit szeret” (Zsolt 126). Ha mellettem maradsz, ha nem kergeted vágyaidat, és nem aggódsz érdekeid miatt, ha teljes bizalommal átengeded nekem azokat, akkor én mindent meg fogok adni neked, amire csak szükséged van, az én örök tervemben. Olyan érzésekkel ajándékozlak meg, melyekre szükséged van, együttérzést adok neked felebarátaid iránt, és mindent megteszek azért, hogy úgy beszélj, és azt tedd, ami kedves számomra. Így tetteid szeretetemből fakadnak majd. Az én erőm fog működni általad, nem a te aktivitásod lesz előtérben, és új gyermekeimhez vezetlek téged, akik bennem fognak születni.

Annyira tudok működni benned és általad, amennyire te az én igaz fiammá akarsz lenni, úgy, ahogyan Egyszülöttem, mert jól tudod ,,ha az én akaratomat teszed; testvérem, nővérem és anyám leszel”, hogy el tudj vinni másokhoz, ezáltal új gyermekekre találhassak és meg tudjak születni sokakban. Így az igaz fiakat szolgálva, új fiakat teremtek. Mindaz, amit te meg tudsz tenni, semmi ahhoz képest, amit én azon szívek titkában teszek, akik szeretnek. ,,Maradjatok meg az én szeretetemben… Ha bennem megmaradtok és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok és megkapjátok” (Jn 15).

Forrás: fb

Tudatosan élni

A halottakról mondják, hogy sok-sok évig, sok száz évig, ezer évig a túlvilágon vannak, derengő állapotban, és sejtelmük sincs arról, hogy halottak. De, hogy ezt lássa, nem kell a túlvilágra mennie. Sok.sok millió és millió ember él ötven és hatvan és még több évig, és soha sem jut eszébe, hogy él, csak itt van, valamiképpen itt van, derengő, álomkóros állapotban, mint a monomániákus, mint a fantaszta, rögeszméivel és álmaival és káprázataival. Nézze meg őket itt körös-körül. Mindegyik szundikál, és álmaiban félrebeszél és imbolyog, néha véletlenül a másikba ütközik, s akkor azt vagy magához öleli, vagy leüti, ahogy éppen őrültsége súgja, vagyis amit éppen elképzel. A halottak nem tudják, hogy meg vannak halva, az élők nem tudják, hogy élnek. Csak lebegnek saját álomképeik között és saját fantazmáik között.

Hamvas Béla: Karnevál

Túllépni magunkon

Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság. Ha pedig azt látnád, hogy saját természeted is változik, akkor emelkedj tenmagad fölé.

Szent Ágoston

Ki vagyok valójában?

- Szerintetek melyik a legfontosabb vallási kérdés? - kérdezte egy nap a Mester. Sok feleletet kapott:

- Van-e Isten?

- Ki az Isten?

- Hogyan juthatunk el Istenhez?

- Van-e élet a halál után?

- Nem - mondta a Mester -, a legfontosabb kérdés a következő: ki vagyok én?

A tanítványok jobban megértették hogy mire utalt, amikor fültanúi voltak a Mester és egy prédikátor beszélgetésének.

- Szerinted, ha meghalsz, akkor a lelked a mennybe megy?

- Igen - válaszolt a prédikátor.

- És a tested a sírba kerül?

- Igen.

- És, ha szabad kérdeznem, te hol leszel?

Forrás: kohutekgaleria.hu

Önmagunkat legyőzni

Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.

Platón

Heti ige

Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom: bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.

Mt 10, 41-42

Heti ige

Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.

Mt 10,38

Ne félj Krisztust követni!

Ne félj Krisztust követni.

Egyedül ő tud igaz irányt adni az életednek.

Engedd, hogy minden pillanatban veled sétáljon, vezesse lépteidet, megvilágítsa döntéseidet, és megerősítse szívedet megpróbáltatásban és örömben egyaránt.

Ne keresd a saját utad tőle távol, mert a világ ösvényei gyakran ürességhez vezetnek.

Nyissátok meg szíveteket teljesen Krisztus előtt, hagyjátok, hogy az Ő szeretete formálja döntéseiteket, és az Ő bölcsessége irányítsa az

Minden lépésedben, minden cselekedetedben, minden csendben, legyen Ő a vezetőd, a társad és a bírád.

Csak Krisztussal egyesülve lesznek biztonságban lépteid, szíved békére talál, és életed terem meg gyümölcsöt, amelyre teremtettél.

Ne félj, mert Ő mindig veled van, az Ő jelenlétében sosem vagy egyedül, és az Ő útmutatásával soha nem tévedsz el. 

II. János Pál