A Vatikáni Titkos Levéltárban dolgozó Barbara Frale bejelentette: feliratot talált a torinói leplen és megfejtette azt. Következtetése szerint a szavak azt bizonyítják, hogy a lepel Jézus korában keletkezett.
Barbara Frale, aki nemsokára könyvet jelentet meg felfedezéseiről La Sindone di Gesu Nazareno (A Názáreti Jézus leple) címmel, úgy fogalmazott: megtalálta a Názáreti Jézus 'halotti bizonyítványát' görög, arámi és latin nyelvű feliratokban a leplen. Mint mondta, bár sok betű hiányzik, sikerült rekonstruálnia a feliratot: „16-ban, Tibériusz császár uralkodása alatt a Názáreti Jézust, akit kora este levettek, miután egy római bíró halálra ítélte, mert bűnösnek találta a zsidó hatóság, ezennel el kell temetni azzal a kötelezettséggel, hogy családjának egy év letelte után át kell adni."
Frale elmondta a La Repubblica című lapnak: a Krisztus korában elterjedt zsidó temetési szokások szerint a kivégzettek holttestét egy év múltán adták oda a családnak, addig közös sírban nyugodtak. A feliratot a lepelre rögzítették, hogy később azonosíthassák azt az érte jövők. A felirat általában az arc körül volt rögzítve. A kutató úgy véli, Jézus esetében is ezt tették, annak ellenére, hogy őt nem közös sírba temették. Frale szerint a három nyelv használata szokás volt az akkori Palesztinában – írja az ICN.
A Katolikus Egyház hivatalosan egyelőre nem ismerte el valódinak a leplet, amelyet a torinói székesegyházban őriznek különleges körülmények között. Egy 1988-ban végzett radiokarbonos vizsgálat szerint a lepel a középkorból származik, egy újabb kutatás pedig azt állapította meg, hogy a 8. század előtt keletkezett, Jeruzsálemben. A textildarab 4,4x1,2 méteres, utoljára 2000-ben állították ki.
II. János Pál pápa egyszer azt mondta: „A lepel Isten szeretetének és az emberi bűnnek a képmása. A Megfeszített megkínzott testének lenyomata, amely igazolja azt a félelmetes emberi képességet, hogy fájdalmat és halált okozzon embertársának, minden korban az ártatlanok szenvedésének ikonja lesz.
XVI. Benedek pápa 2010-ben felkeresi a torinói leplet, amely tíz év után újra 2010. április 10. és május 23. között lesz nyilvánosan látható. A Szentatya tavaly júniusban jelentette be hozzájárulását, hogy 1998 és 2000 után ismét közszemlére állítsák a torinói halotti leplet. A pápa akkor így fogalmazott: „Ha Isten segítségével még élek és egészséges leszek, remélem, én is elmegyek a kiállításra. Biztosan megfelelő alkalom lesz arra, hogy szemléljem azt a titokzatos Arcot, amely csöndben szól az emberi szívekhez, és kéri őket, hogy ismerjék fel benne Isten arcát. 'Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.'” (Jn 3,16).
forrás: Magyar Kurir
3 megjegyzés:
Sziasztok!
Na végre! Egy jó hír! Bár biztos kitalálnak majd valamit a kétkedők... Nem mintha számítana. Egyébként az a furcsa nekem, hogy '1000 éve' vizsgálják minden módon, nagyítóval, mikroszkóppal, és csak most vették észre, hogy 'jéé, nézdmán he, ezen betűk is vannak...' ill/és/vagy hogy csak most jutott el a nagyközönségig... Jellemző...
Máshol (Index) mást is lehet olvasni:
"Frale számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül."
Na meg ez is érdekes:
"A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a XIII. vagy a XIV. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században."
De a legjobb az egyháztörténész véleménye:
"Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat" - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. "Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye" - tette hozzá.
No comment!
Gratulálok Lombatti úrnak!
Rossz lesz neki, amikor szembe kell majd néznie a 'képzelettel'...
Megjegyzés küldése