Biblia: Mt 19.23 Jézus most tanítványaihoz fordult: "Bizony mondom nektek, a gazdagnak nehéz bejutnia a mennyek országába. Mt 19.24 Újra azt mondom: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába."Mt 19.25 Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek és azt kérdezték: "Hát akkor ki üdvözülhet?" Mt 19.26 Jézus rájuk nézett, és így szólt: "Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges." Sajnálom, hogy a könyvemből (Akinek füle van a hallásra, az hallja meg) ezt a bibliai részt nem írtam bele. Pedig az idézett bibliai részben (tökélet összhangban azzal, amit a könyvemben leírtam) egyértelmű és nagyon velős Jézus Krisztus tanítása, mely egyben nagyon fontos, félre nem magyarázható, megszívlelendő üzenet is. Miért is? Az eddig hangoztatott, tanított felfogással szemben teljesen egyértelmű, hogy csak Istennek lehetséges az üdvözülés. Nos, akkor akik eddig mást hittek és másként éltek, ezek szerint nem üdvözülhetnek? (Kérdés lehet az is egy átlagos embernek: mi az üdvözülés? Véleményem szerint; Istenhez való végleges hazamenetel, unio mistica, tehát a Vele való egyesülés.)
Egy másik fordítás szerint:
23 Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πλούσιος δυσκόλως εἰσελεύσεται εἰς τὴν βασιλείαν τῶν οὐρανῶν.
23 Jézus pedig így szólt tanítványaihoz: “Bizony azt mondom nektek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyek királyságába.
24 πάλιν δὲ λέγω ὑμῖν, εὐκοπώτερόν ἐστιν κάμηλον διὰ τρυπήματος ῥαφίδος διελθεῖν ἢ πλούσιον εἰσελθεῖν εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ.
24 Újra csak azt mondom nektek: Kevesebb fá-radtsággal megy be valahova egy teve egy tű fo-kán keresztül, mint ahogy a gazdag megy be a mennyek királyságába.”25 ἀκούσαντες δὲ οἱ μαθηταὶ ἐξεπλήσσοντο σφόδρα λέγοντες, Τίς ἄρα δύναται σωθῆναι;
25 Ahogy tanítványai ezt meghallották, nagyon megdöbbentek és így szóltak: “Ki menekülhet meg tehát akkor?”
26 ἐμβλέψας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Παρὰ ἀνθρώποις τοῦτο ἀδύνατόν ἐστιν, παρὰ δὲ θεῷ πάντα δυνατά.
26 Jézus azonban rájuk nézett és ezt mondta nekik: “Embereknél ez lehetetlen, de minden lehetséges az Istennél.” Látható a két fordítás közötti eltérés. Az elsőnél üdvözülésről van szó, az utóbbiban pedig a mennyek királyságáról. Elsőnél ismét üdvözüléssel található, míg vele szemben menekülés a második változatban. (Ha több fordítást megnéznénk, még más eltérés is lenne, de ennyi most elég.) Nézzük meg, mi a különbség az üdvözülés (amiről pár szót már írtam), és a megmenekülés között. A menekülés fordítás érdekesebb, mert rögtön azt kérdezi az ember, ugyan honnan és hová menekülnénk. Különösen érdekes lenne ez a kérdés, ha (valóban) direkt ide lennénk teremtve - amint a katekizmus is tanítja - , akkor jogosan felmerülne a kérdés, hogy minek kellene menekülni. (Viszont, ha könyvemben leírt alternatív felfogás igaz, akkor teljesen jogos a menekülés szó is!)
Ki üdvözülhet, vagy menekülhet haza végleg Istenhez?! Erre Jézus Krisztus azt mondja: "Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges."
Érdekes mondat. Ha embernek lehetetlen lenne, akkor minek jött volna Jézus Krisztus ér-tünk, miért mondta volna, hogy Ő az ajtó stb. Ha ez nekünk abszolút lehetetlen lenne, akkor nagyon nagy bajban lennénk. Viszont a mondat második része bíztató, ”… Istennek azonban minden lehetséges." Furcsának tűnik, de nem az! Induljunk ki abból, hogy a Biblia minden szava igaz (maximum nem jól értjük). Akkor hogyan kell ezt a részt érteni? Nagyon egyszerű, ha az életünk olyan minőségű élet lesz, amiért Isten jóságából itt vagyunk, és amire lehetőséget kaptunk, akkor magunk fokozatos, ámbár nagyon sziszifuszi módón való átdolgozásával lehetséges, hogy elérjük az azt állapotot, amivel üdvözülhetünk. Mi is ez az állapot? Az Isten részévé való viszszaválás. Nos, ez a legnehezebb, amit az ember valaha is akarhatott, de a kegyelemmel és megváltó Krisztussal (maximális követésével) nem lehetetlen vállalkozás. Ehhez elsősorban le kell számolni minden egoista megnyilvánulásunkkal, a szabad akaratot át kell adni Jézus Krisztusnak, és ha eljutottunk odáig, ahogyan Avilai Szent Teréz mondja: „Isten egyedül elég!”, akkor olyan szabadságot kapunk vissza az Úrtól, ami lehetségessé teszi a vele való unio mistica megnyilvánulását, vagyis az egyesülést. Miután Vele egyesültünk, quasi istenivé váltunk, csakis így lehetséges az üdvözülés. Nos, ezek után van egy csendes kérdésem: a kedves olvasók közül ki törekedett eddig erre, ki élt eddig így? Ha van olyan emberi lélek köztünk, aki ezt tette, akkor Ő alázatosan csak növelje ezt az érzést és Istenkapcsolatát; ha nincs, akkor most az advent idején szálljon mindenki mélyen magába, nehogy odaát fogak csikorgatása legyen.
Pável Márta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése