Sasgondolat: Nap mottója

2010. febr. 19.

"Akkor szeress, mikor a legkevésbé érdemlem, mert akkor van rá nagy szükségem."

(kínai közmondás)

Könyvajánló

Kedves Látogató!

Ne lepődjön meg és kérem, ne unja, hogy ennek a könyvnek a reklámja állandóan fenn van a blogunkon. Az oka nagyon egyszerű! Ugyanis, amivel legtöbbet segíteni tudunk az embertársainknak az a könyv mondanivalója, mely minden ember számára létfontosságú lehet. Az e-léten túli egzisztenciája miatt (ami VAN) szinte elkerülhetetlen az, hogy ebben a könyvben leírtak ismerete nélkül legyen a kedves olvasó. Valamint ezt a könyvet senki sem fogja félretenni, ha egyszer megértette a leírtakat, hanem újra és újra előveteti magát, ismételt felismerésekkel bombázza az emberek lelkét mindaddig, míg meg nem nyílnak az Igazság Végtelen Fénye felé. Ha eddig nem sikerült az élete, vagy talán időnként nyomorultul érzi magát, a könyv olvasásakor lehetséges, hogy ez először fokozódni fog, de a végére kitisztulnak a vonalak és a megoldások is meglesznek, ha nyitott szívvel olvassa el a könyvet. Nagy valószínűséggel rájön a hibákra is. Gondolja végig, s tegyen egy próbát, rendelje meg, és meglátja nagyon egyedi könyv és még egyedibb tudás birtokosa lesz.
Megrendelhető a martatsas@gmail.com emailen (3000.- Ft).
"Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik tiszta, nyitott szívvel vágynak az igazságra. Ne higgyük, hogy ez olyan mézes-mázos olvasmány lesz, mint a többi; az igaz szó üt, és az ütés fáj. De ha Isten kegyelmével kiálljuk ezeket az ütéseket, akkor olyan kincshez juthatunk, amiről nem is álmodoztunk volna. Megérthetjük egész létünk értelmét, s így eljuthatunk arra a békére, ami után sóvárog a lelkünk. És ha ezek után így átalakultunk, akkor a könyv szavai már nem ütésekként érnek majd minket, hanem édes simogatásként." Sz. Márton
További információ: martatsas@gmail.com

2. könyvajánló

Először 2010-ben jelent meg ez a könyv, majd most, 2013 augusztusában újra a nyomdába került bővített, átdolgozott formában. Az ehhez írt „Második előszó” első mondata így kezdődik: „Egy évet késtem ezzel a könyvvel…” Talán sokan nem érzik át ennek a felütésnek a súlyát, a mélységeit, mert nem ismerik a könyv szerzőjét. Ezért bátorkodom ezt most megmagyarázni, s ezzel együtt képet adni a könyv tartalmáról és céljáról.

Avilai Szent Teréz írta: „A szeretet, ha egyszer igazán megvan, nem tud azzal megelégedni, hogy változatlanul maradjon meg egy és ugyanazon állapotban.” Ez a szeretet, ez a nyughatatlan, sürgető szeretet itatja át a könyvet, hiszen Teréz maga diktálta a lelki szavakat, melyeket Pável Márta, katolikus hittanár manifesztált karakterek halmazává, mely így sokkal több, mint egy szépirodalmi alkotás: ez a könyv az élő Teréz üzenete, a sürgető Terézé, akinek 2015-ben lesz a születésének az 500-ik évfordulója. Igen, ez a könyv késett „egy évet”, mert Teréznek minden másodperc fontos, ami az emberek lelki felemelkedését szolgálhatja. Igen, a szeretet sürget. Aki tehát bátorkodik kézbe venni ezt a könyvet, és esetleg el is olvassa az elejétől a végéig, az jól vigyázzon! Nagyon nagy felelősséget vesz ezzel magára, mert meg fogja érinteni ez az erő, s ezzel a részesévé válik ennek a sürgetésnek…

A könyv egyik célja tehát az, hogy az embereknek megmutassa azt a mindennél nagyobb boldogságot, mely ebből a szeretetből származik, mely az Istennel való együttlétből származik, az „Unió misztikából”. Teszi ezt a lélek belső lakásainak, a „Belső Várkastélynak” a bemutatásával. Így én csak annak tudom ajánlani ezt a könyvet, aki nem félős természetű, aki szembe mer nézni önmagával és Istennel.

A könyv másik célja az, hogy tankönyvként szolgáljon, s így bemutassa a misztikát a teológiában. Az olvasó tehát megtanulhatja belőle – többek között –, hogy mi az a misztika, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki misztikus legyen. Ez a mű tehát teli van hasznos, racionális tanáccsal is, sőt még a misztika veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Összességében tehát elmondható, hogy ez a mű teológiai tankönyv, hasznos tanácsok sokasága és lelki olvasmány együttvéve. Ajánlom minden bátor, igazságot szomjúhozó ember számára! (Szeibert Márton)

Oldalak

2010. febr. 19.

Nap mottója

Nincsenek megjegyzések: