"Aki meg találna ütközni azon, hogy Isten már e földi életben ilyen rendkívüli kegyelmeket osztogat, az - meggyőződésem szerint - nem alázatos és nem szereti felebarátját. Mert hiszen, ha nem így állna a dolog, örülnie kellene afölött, hogy Isten ily kegyelmekben részesíti egyik embertársát; s ezt annál inkább megtehetné, mert hiszen mi sem áll útjában annak, hogy Isten ugyanazokat a kegyelmeket neki is megadja. Hogy nem lehet annak örülni, hogy Isten kinyilvánítja végtelen nagyságát?
...
Azt mondhatná valaki, hogy ezek a kegyelmek lehetetleneknek látszanak, s hogy nem jó az ilyen kérdések feszegetésével a gyöngéket megbotránkoztatni. Én erre azt felelem, hogy ha egyesek nem hisznek nekünk, azzal nem sokat vesztünk; ellenben ha hallgatunk, s nem világosítjuk fel azokat, akiknek Isten ilyen kegyelmeket juttat, akkor sok lelki haszontól fosztjuk meg őket;..."
Avilai Szent Teréz
A belső várkastély
Az első lakás, 1. fejezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése