Napi idézet

"A világias szórakozások közepette fájt, ha elgondoltam, mivel tartozom Istennek; ha pedig Istenbe voltam merülve, világias vonzalmaim zavartak. Ez olyan kínos lelki harc volt, hogy nem értem, miképpen tudtam csak egy hónapig is kibírni, hát még annyi esztendeig. Mindamellett még ebben is szembetűnően érvényesült az Úr irgalma rajtam, mert ha már érintkeztem a a világgal, legalább bátorságot adott a belső imához. Bátorságot, mondom, mert nem tudom van-e a világon dolog, amihez több bátorság kell, mint ahhoz, hogy az ember árulást szőjön királya ellen, s bár tudja, hogy a király értesülve van a dologról, mégis állandóan megmaradjon a közelében. Mert igaz ugyan, hogy mindig közelében vagyunk Istennek, de azért mégis egészen más a közellét a belső imában, mert ott érzi az ember, hogy az Úristen nézi őt. Míg ellenben másoknak talán naphosszat sem jut eszükbe, hogy Isten látja őket."

(Jézusról nevezett Szent Teréz: Önéletrajz)