" Jézus megcsúfoltatása
<< És a férfiak, kik őt tartják vala, csúfolák, vervén őt. És befödözék őt, és verék orcáját és kérdezék mondván: Találd el ki az, ki téged ütött? És sok egyebet káromolva mondanák ellene. >> (Lk 22,63)
a) Megvetették s meggyalázták, utálatuknak és gyűlöletüknek szabad folyást engedtek a halálra ítélttel szemben. Minden köpés folt, tűzfolt volt Jézus lelkén; minden gyűlölködő szó gyilok volt; égetett és ölt. - Mit gondoltak a zsidók a Messiásról, hogy király, hogy Úr - mit a hódolatról, mely neki járt, - hogy << Tharsis >> s a szigetek királyai nyalják előtte a földet és ah mit nyer ebből a meggyalázott Krisztus, ez a hamuban ülő, ez a megvetett, megrugdosott király? A világ Kaifás háza s benne a Krisztus most is meggyalázott Úr. Mind így teszünk vele, mikor vétkezünk; szenvedélyeink mocskával, utálatosságával illetjük; megvetésünk, ignorálásunk most is izzó, égető gyalázata a Messiásnak! Istenem hogyan félreismerjük az Urat, mennyire kiüresítjük bölcsességét; mily fonákul mutatjuk be életünkben az evangélium szépségét. Ó << mysterium crucis >>, én nyomorék, szerencsétlen bűnös! - Engesztelésül, kárpótlásul hangoztatom én is szent Pál szavait: << minden térd meghajoljon... minden nyelv hirdesse >> Jézus dicsőségét. [...] Aki vétkezik, úgy tesz, mint aki nem törődik, hogy látja-e őt az Úr. A vétek a tiszteletlenség kultusza; ebben részesítette Jézust a kegyetlen hitetlenség éjszakája. - Mély tisztelettel viseltetik a hívő a jelenlévő Úr iránt; effronteriával a hitetlen, a szemtelen. Ennek szemén van ám sötét fátyol. - Mindenütt Isten jelenlétében járok, hiszen << látó >> vagyok. Szántson végig rajtam az Isten közellétének érzete. Ez tisztít, ez kitölt; akkor merek magamba nézni s érzem, hogy kiserken, kizöldül lelkem;"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése