Sokszor elgondolom, én jó Uram, hogy ha van valami, amiért az ember valahogy csak elviseli ezt a nélküled való életet, akkor a magány az, mert abban a lélek megpihen Azzal, aki az ő egyedüli boldogsága. Csakhogy természetesen, mivel ott sem élvezheti Őt szabadon, ez nem egyszer még meg is kétszerezi kínjait. Azonban ez a kín valóságos élvezet ahhoz képest, amit szenved, mikor a teremtményekkel kell érintkeznie és miattuk elhagynia Teremtőjének társaságát.
Azonban hogyan van az, Istenem, hogy a pihenés fárasztja az olyan lelket, amely csakis a Te kedvedben óhajt járni?! Hatalmas Isten szeretet, mennyire más hatást gyakorolsz, mint a világ szeretete. Ez utóbbinak nem kell a vetélytárs, mert attól fél, hogy elveszi tőle azt, amit bír. Ellenben az Isten iránti szeretet csak fokozódik, ha az ember tudja, hogy sokan vannak mások, akik szintén szeretik Őt, s öröme csökken, ha látja, hogy nem mindenki élvezi ezt a kincset. Én Boldogságom! A legnagyobb lelki örömök és vigasztalások közepette is végtelenül fáj az a tudat, hogy mily sokan vannak, akik nem kérnek ezekből az örömökből, sőt hogy vannak olyanok, akik azokat mindörökre el fogják veszteni. Ennek következtében a lélek keresi útját-módját annak, hogy vetélytársakra tegyen szert, és szívesen hagyja el lelki élvezetét, ha arra nyílik reménye, hogy másokban tud erre az élvezetre vágyat kelteni.
Forrás - Kármel újság: Azonban hogyan van az, Istenem, hogy a pihenés fárasztja az olyan lelket, amely csakis a Te kedvedben óhajt járni?! Hatalmas Isten szeretet, mennyire más hatást gyakorolsz, mint a világ szeretete. Ez utóbbinak nem kell a vetélytárs, mert attól fél, hogy elveszi tőle azt, amit bír. Ellenben az Isten iránti szeretet csak fokozódik, ha az ember tudja, hogy sokan vannak mások, akik szintén szeretik Őt, s öröme csökken, ha látja, hogy nem mindenki élvezi ezt a kincset. Én Boldogságom! A legnagyobb lelki örömök és vigasztalások közepette is végtelenül fáj az a tudat, hogy mily sokan vannak, akik nem kérnek ezekből az örömökből, sőt hogy vannak olyanok, akik azokat mindörökre el fogják veszteni. Ennek következtében a lélek keresi útját-módját annak, hogy vetélytársakra tegyen szert, és szívesen hagyja el lelki élvezetét, ha arra nyílik reménye, hogy másokban tud erre az élvezetre vágyat kelteni.
2002/5 I-II
2002/6 III-IV
2003/1 V
2003/2 VI-VIII
2003/3 IX-XI
2003/4 XII-XIII
2003/5 XIV-XV
2003/6 XVI-XVII
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése