2015. nov. 8.

Az emberiség romlásából...

Pável Márta
2015.11.07.


Elfajult ez a nép, szentjeinkből propaganda, kulturális program lesz

Elkeserítő, amit ma tapasztalni lehet, úgy tűnik, a vallás, ezen belül a katolicizmus is liberalizálódik. Ezzel – hitem szerint – eltérnek a krisztusi úttól. Jézus Krisztus soha nem volt megengedő, nem volt liberális, sőt meghalt a végtelen igazság, az Isten értünk a kereszten! Nem alkudott meg, nem volt komfortos, és tőlünk is ezt követeli, hogy mi se merjünk azok lenni. (Persze, ha meghallanák, hogy mit akar az Isten, mert mára már nincsenek beszélő viszonyban Vele…!) De nem így van! Nem mernek kiállni a szentjeink mögé. Látható, olvasható még az egyházi sajtóban is megvan ez a jelenség, nemhogy a világban. Amerikából jön az irányzat, hogy ne legyenek nemzetállamok, és a cél elérésében a vallás is éppen olyan – sőt még nagyobb – akadály, mint a nemzet tudata.

Avilai Szt. Terézt a legnagyobb szentjeink között tudhatjuk, aki életével megmutatta, hogyan üthet ki mindent Krisztus szeretete, és hogyan lesz elég ebben a világban egyedül az Isten. Röviden és összefoglalóan írtam le, amit sokkal bővebben kellett volna éppen most – amikor a világ az évforduló miatt még jobban ráfigyel… – tudatnia az Egyháznak.

Avilai Szt. Teréz „ünneplése” akár a spanyoloknál, akár itthon inkább volt pénzbeszedő, vagy programjaikat hangsúlyozó esemény, mint a SZENTET elismerő, követésre buzdító, vagy elgondolkozásra serkentő tetteit ismertető program. Életének páratlan, a kizárólagossá tett Isten megélésének hangsúlyozása helyett. Ezekben az ünneplésekben az igazi Teréz sehol sem volt, abban a közvetítésben, amit a világ (benne az Egyház) adott, csak elmaszatolt elkenés volt – írtam valamit, de lelkem, hitem nem volt ott – ezt lehetett ezekből kiolvasni. Egyiket sem hatotta át Teréz tüze. Elsatnyult nép ez!

Miért? Itt volt a jó alkalom, az 500 éves évforduló, amikor a Teréz által gyújtott fáklyával bele lehetett volna világítani az igazságot, az Isten igazságát a világba. De nem, lehet, hogy ettől már a „felszentelteknek” is fájt a szemük?! A legolvasottabb egyházi lap inkább, azt mondhatjuk, lehúzta A. Szt. Teréz rendkívüli nagyságát, semmint hűen bemutatta volna. Avilában is inkább belefáradtak az emberek, mert az ünnepléssorozat végére azt a hangulatot érezhettük; legyen már ennek vége, s nem azt az ujjongó örömet, hogy akkora atommáglya égett köztük 500 évvel ezelőtt, amelynek a fényétől mi is, az AQUILA is lángra kaptunk.

Sok példát hozhatnék, de egyet még megemlítenék, ami ma aktuális;

Szent Márton. Annyi elhallgatója nem lesz, mint A. Szt. Teréznek – mert a misztika azoknak nagyon fáj, akik nem bírják (mert a lelkük ehhez durva), vagy nem akarják művelni. Szent Márton nem misztikus a szó olyan értelmében, mint Teréz volt, de őt is eléri a libázás, és ez szinte mindent betölt.

Igazából Szt. Márton a keresztényi viselkedés másik oldaláról mutatott példát: ami a jólelkűsége, a felebaráti szeretete, a betegek és a szegények iránti részvéte stb. volt. Helyette, ünneplése gyanánt kis pénzszerzési lehetőségek léptek, mint a Márton napi ételek reklámja, borfesztivál, libalakomázás és vendéglők bizniszei, eszem iszom, dinom-dánom féle „ünneplés”= Márton kereskedelmi fogássá vált.

Még az, hogy elterjedtek a Márton napi népi szokások, lámpázás stb., aranyosnak mondható, de az, hogy ki is Szt. Márton igazából, ugyanúgy nem fog belemenni a köztudatba, ahogyan a többi szent tette sem.

Minden elsekélyesedik, ahogyan a történelmünk is a feledésbe megy, a fiatalok tanulják, de nem élik át, nem érdekli őket, nem is tudják. A liturgiában úgy is szerepel Szt. Márton, mint aki „a bálványok bátor lerombolója, az igaz katolikus hit terjesztője”. Erről miért nincs sehol sem szó? Ezt kellene hangsúlyozni, mi az igazi katolikus hit? Nem az, hogyan engedjünk be mindenkit, akik 1-2 évtized alatt leölnek minket és a kultúránkat, és elveszik a hitünk gyakorlásához való meglévő jogunkat, erőszakkal a maguk vallására kényszerítenének. Ez – szerintem –, hogy nem akarják meglátni a bajt, a hitünk, a Krisztus megváltásának az elárulása jámbor farizeusi viselkedésbe ágyazottan.

Ébresztő, igaz, hívő, katolikus társaim! Nekünk nem szabad engednünk, hogy megtévesszenek minket, nekünk csakis Jézus Krisztusra kell nézni, aki végtelen szeretetében az életét adta értünk.

Nincsenek megjegyzések: