„Szólítottam, hívtam, csalogattam, s a bölcsesség szelleme belém költözött. Többre becsültem minden királyságnál, hatalomnál és uralomnál, többre aranynál, ezüstnél és drágakőnél: ha a bölcsesség szelleméhez mértem, homokszemnek, sárnak, semminek láttam minden mást.” (vö. Bölcsesség 7,7-9.)
Akiben a bölcsesség szelleme lakik, jól felismerhető arról, hogy a dolgokat merő semminek látja. De ha csak egyetlen dolog is van, amit valaminek lát, már nem a bölcsesség szelleme lakik benne. Nem elég, hogy „homokszemnek” mondja, vagy „sárnak”: csak a „semmi” a találó kifejezés, hiszen a bölcsesség szelleméhez képest minden más merő semmi. „Szólítottam, hívtam, csalogattam, s a bölcsesség szelleme belém költözött.” Bizony, aki a legbensejében hívja, abba bele is költözik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése