2018. márc. 30.

Pilinszky János - Nagypénteki gondolatok

"Az ember itt a földön nem is annyira lépésről lépésre vándorol, mint inkább keresztről keresztre száll. Már geometriai formáját tekintve is a kereszt: találkozás és ellentét. Tragikum és reménység egyszerre. A teljes kiszolgáltatottságnak és elhagyatottságnak ama metszéspontja, ahol a lélek egyedül képes önmagát végül is egészében és véglegesen Isten kezére adni. 


Az első kereszt a gyermekkor keresztje. Félelemből és bizalomból ácsolták. A második kereszt kamaszkoré. Egyik ágának fölismerés, másik agának tévelygés a neve. A harmadik a felnőttkor keresztje, minden kereszt közül a talán legmeredekebb. Most kell beilleszkednünk a világba, s ugyanakkor megtanulnunk lemondani róla. Most kell leginkább ellenállni a föld vonzásának, a szeretet és igazság vér szerinti értelmezésének.  Az utolsó kereszt az öregkoré. Olajfák kertje, agónia a neve. Három fajtáját ismerjük. Az egyik Jézusé. A másik a jobb, a harmadik a bal latoré. Jézus barátságába fogadja a jobb latort, de egyetlen ítélkező szava sem volt a bal latorhoz. Kihűlő és elnémuló ajka egyetlen nagy imádság volt- valamennyiünkért. 

A kereszt az egyedül lehetséges haza jó híre"

Nincsenek megjegyzések: