Szememet a forrásban fürösztöttem
Láttalak Téged.
Mit láttam? Áttetszőséged
A meztelen mélyet.
Nyilvánvalóbb vagy
mint tenyerem mélye
Amelyből ittalak.
Hogy a világ oly távol van Tőled
Torkom szorongatja
Nélküled se szó
Se gondolat.
Mire képesek a rendszerek
E törmelékek felettem?
Csak arra, hogy összeomoljanak.
Azért küszködöm
hogy az eltiport, elnyomott embert
Kihozzam alóluk a napvilágra
Fénylő eged alá.
Csupasz kezem erőfeszítése
Téged dicsér: ezzel tartozom Néked.
Pierre Emmanuel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése