(...) a szúfi bölcsek, a misztikus iszlám gyakran vándorló mesterei ismerték és előszeretettel alkalmazták a humort, a nevetést a tanítványok beavatása során. Ez a humor persze látszólag könnyed mivolta ellenére a lehető legkomolyabb célt szolgálta. Méghozzá a spirituális keresők felrázását, a megszokott gondolati sémáik és működési mintázataik közül való könyörtelen kimozdítását. Erre mindenképpen szükség volt szerintük annak érdekében, hogy a tanítvány befogadóvá váljon a magasabb rendű igazságok tudására. Enélkül olyan mértékű lenne ragaszkodása a tudásnak hitt tudatlanságához, hogy képtelen lenne bármilyen tanítást megérteni, elsajátítani. Alkalmazni végképp nem tudna ezek közül semmit, de ha mégis, akkor az bizonnyal sajnos csak a kárára lenne és nem az épülésére.
http://www.kagylokurt.hu/15992/nem-kategorizalt/a-nevetes-szent-miszteriuma-a-humor-mint-beavatas.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése