Naszreddín Hodzsával egy nagy tekintélyű teológus találkozik a piacon. Beszédbe elegyednek, és mivel a molla igen elismert szúfi hírében állt, a teológus büszkén mutatkozott vele. A két férfi úgy dönt, együtt vacsoráznak. Az étterem, ahová betérnek, lassan zárni készül. A pincér elnézésüket kéri, hogy a konyha készletei már megcsappantak. A molla és a teológus halat szeretne. A felszolgáló bevallja, hogy két utolsó halat tudnak elkészíteni, ha a kedves vendégek elfogadják, hogy nem egyforma méretűek. – Tökéletes! – nyugtatja meg Naszreddín. Az elkészült halakat hozzák rövidesen. A molla habozás nélkül maga elé veszi a nagyobbik példányt. A teológus szinte fuldokolni kezd a haragtól és a megrökönyödéstől. – Ezt mégis hogy képzeled? Micsoda botrány! És még téged neveznek bölcsnek, szentnek! Arcátlanul önző magatartás! Fel vagyok háborodva! – kiabálja a teológus. – Értem! Bocsánat! Hogyan járnál el te, mit tennél ebben a helyzetben? – tudakolja tőle a molla komoly ábrázattal. – Természetesen én a kisebbik halat választanám! – mondja határozottan a teológus. – Ó, értem! Parancsolj! – nyújtja felé széles mosollyal a kisebbik halat Naszreddín.
Naszreddín.http://www.kagylokurt.hu/15992/nem-kategorizalt/a-nevetes-szent-miszteriuma-a-humor-mint-beavatas.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése