Természetesen nem újdonság, hogy a lelki alkalmazkodó képesség egyik tényezőjeként sorolja a pszichológia is a hitet. Viszont én ennek minden olyan elemét kivenném a fókuszból, ami „kívülre” helyezi a bázist: megszokásokra, külső gyakorlatokra, belátás nélküli szabálykövetésre, személyes élmény nélküli pusztán elméleti hitre. Azt a hitet helyezném középpontba, ami igazán olyan erőt tud adni, ami személyessé válik, ami az érzések és ráció minden szintjén át tudja az embert hatni: az a nagyon mélyen megélt élő Isten-kapcsolat. Ahol, ha a külső történések sértenek is minket, belül Isten közelségének a bizonyosságából egy olyan forrás fakad, amit nem lehet elfojtani, és éltető, megküzdő erőt ad.
Az ilyen Isten-kapcsolatban élő ember sincs mindig jól, megérintik a változások vagy veszteségek, nem száraz lábbal kel át az életen. Az a vallásosság, ami azt várja el, hogy mindig erősnek mutasd magad, akkor is, ha nem vagy az, táplálhat képmutatást. Az Isten szeretetében élő ember is, igen, lehet padlón,van lesújtva, nagy veszteség esetén lehet mérhetetlen fájdalomban, kilátástalanságban, érezheti magát űrben, reménytelenségben - de egyszer csak meghallja, ahogy Isten végtelen szeretete bekopog, s a résnyire nyitott ajtón bezúdul, elönti, magába olvasztja... Igen, van, hogy düh vagy harag tombol benne, vagy önvád, megbénítja kétségbeesés – de közben már tudja, hogy Isten jelenléte mindenben ott dübörög, mindenen átfénylik, és Őbenne a mérhetetlen béke van.
S így nem ragad meg a negatív
állapotokban, hanem fel tud állni, tovább tud
menni, újra kap levegőt, s Isten fényét lélegzi be lelke minden porcikájába...
Bármi is történik kívül, a világ eseményeiben, viharjaiban, belül szabad marad, és lélekben minden fölé emelkedve szárnyra kel...
Majd pedig egyre kevesebb
dolog tudja már letaglózni, egyre kevésbé öntik el negatív energiák, nem törik
le apró dolgok, s a természetes változásokkal egyre könnyebben megküzd, megtanul
elengedni és elfogadni...
Marton Janka
forrás: https://aquila-sas.hu/storage/tullepesmags/October2022/tullepes035.pdf

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése