Pável Márta
Az „igazság” másik arca: OROSZ-UKRÁN
HÁBORÚ
Józan paraszti ésszel, ahogy én látom az orosz-ukrán
háborút. Tudom, sokaknak kiakasztó lesz, amit leírok, de kérem az intelligens
olvasóimat, ne a média által belénk ültetett gyűlöletből, hanem racionálisan,
józanul nézzük a dolgokat, előbbre jutnánk.
RÖGTÖN KIJELENTEM, MAXIMÁLISAN HÁBORÚELLENES ÉS
KIZÁRÓLAGOSAN A BÉKE HÍVE VAGYOK! De nem lehet csak azt mondani, amit az EU
szeretne, hogy az orosz egy gonosz agresszor, mert mindennek kiváltó oka
van/volt, és ha ezt nem veszik figyelembe, csak akkor mondhatnak ilyeneket. Részemről
teljes mértékig egyetértek azzal, hogy védekezni fogok, akár preventíven is, ha
az országomat fenyegetnék azzal, hogy a NATO egyre közelebb jön a határaihoz, egyre
közelebb telepít fegyvereket, és van egy Ukrajna, amiről mindent el lehet
mondani, csak azt nem; hogy jóságos, korrekt, nem korrupt és nem Amerika-bérenc
/területeinek jobb része amerikai birtokban van…/. Amit Putyin mondott (kötetlenül
idézve); hogy megtanulta az utcán, hogy mikor komoly veszélybe került, akkor
elsőként kellett ütnie, mert utána már hiába tette volna.
Ismétlem: nagyon ellene vagyok a háborúnak, sőt
nem bírnám elviselni, hogy bárkit is megölessek, azt sem szeretném, hogy bárki
az országból a háborúba menjen vagy meghaljon. El kell gondolkozni azon is, mi
a védekezés, s milyen szinten hathatós, vagy mikor elkésett. Ha már rákényszerítették
az oroszokat arra, hogy lépjenek, így védekezzen, megvédje az ukránok által
gyilkolt orosz népét stb., akkor nem olyan egyértelmű az orosz agresszió az én
szememben. De lehet rajta józanul vitatkozni is.
Mindenki azt mondja, hogy békét kéne kötni, igaz…,
de hogyan? Sokkal bonyolultabb, mint sokan hinnék! Ha a történelem nyomán
visszatekintünk Ukrajnára, több történész véleménye szerint is olyan, mintha
anno Ukrajna nem is lett volna, ez egy pár évtizede összeállt állam, ami még jogilag
is kétségeket vet fel. A II. világháború utáni politikai nagyhatalmi érdek osztozkodásából
alakultak ki a határok, amiben nagyon sok ország igazságtalanságot szenvedett, köztük
Magyarország is, és a mai napig szenved, pl. az ukránok a magyarokat is üldözik,
nyelvi és egyéb jogaikat megcsorbítják. A Szovjetunió felbomlása után a határok
tehát megváltoztak, és a nagy Oroszország területének határait is módosították.
Ennek a visszaállítására való – valamilyen szinten – orosz törekvés jogos-e
vagy nem, azon el lehet vitatkozni. Az, hogy
a világháború utáni békeszerződés mennyire volt igazságos – szerintem
semennyire – és hogy hol vannak az igazi határaink …, ennek eldöntése is
belenyugvás kérdése, de rögtön sürgetővé válik, ahogy elkezdik gyilkolni a nemzetiségieket/népet,
ahogy a finom, jóérzékű… ukránok tették az oroszokkal. Hát ez is kérdés, a tények
függvényében elismerik-e a szerződéseket, amit egyre nehezebb, mert több ponton
is megszegték. Ennek nyomán, ha nem ismerik el, akkor viszont nagyon
flexibilisek a dolgok, és az igazságot kideríteni – ami mindenkinek megnyugtató
volna…, — nehéz lenne (ha nem lehetetlen) békében leülni, minden környező ország
résztvevőinek talán egy új koncepcióban megállapodni. Ez valós csoda lenne,
főleg, hogy a háttérben az USA háborút akar – mindig is a háborúzás volt az
érdeke…—, és ők tüzelik/pénzelik az ukránokat. Ugyanakkor az orosz pedig nem
fogja visszaadni, ahonnan kiürítette az ukránokat. Látható ez: Kudarccal ért véget a G20-as külügyminiszteri csúcs
Újdelhiben Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai politikus szerint
annyira eltérőek voltak az álláspontok az ukrajnai háború kérdésében, hogy nem
tudták őket kibékíteni egymással. https://mandiner.hu
Habár ennek
a területnek az igazságos visszaosztásának is nagyon sokrétű hátránya lenne (s
nem biztos, hogy általánosságban jó lenne), mert ugye benső forrongások,
feszültségek lennének, ami nem biztos, hogy megérné. A békés részekben is belső
feszültséget okozhatna, az emberek gondolkodása messze nem homogén, és nem
logikus, nem objektív. Innentől kezdve – úgy gondolom – hogy tárgyalással is
nehéz igazságot tenni, viszont ha nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, akkor
nagyon könnyen kitörhet a világháború. Melyik ujjunkba harapjunk? Iszonyú nehéz
a helyzet.
Az én szememben nem nevezhető egy lapon Putyinnal sem
Biden, sem Zelenszkij, sem az EU vezetői, olyan messze lemaradnak mögötte száz
szempontból is, hogy az nehezen sorolható fel. Zelenszkij a szememben – ha
nézem a zongorázást a micsodájával, meg a kábítószertől
bódult fejét, tetteit, a nyelvi törvényeket meg egyebeket –, nekem akármennyire
is nyomatja az EU, a NATO, meg az összes liberális, nem tartozik azok közé az
emberek közé, akiket bármi szinten is el tudnék fogadni, bárminek is. Anno semmit sem szerettem volna jobban, mint hogy
az oroszok kimenjenek hazánkból. Mondhatom USA párti voltam, de idővel
megláttam az igazi agresszor arcukat, a népeket, erkölcsöket szétromboló tetteiket,
így lettem végleg orosz párti, mert sokkal emberibb az élet megközelítése, amit
Putyinék kínálnak.
Innentől
kezdve az egész nagyon komplex politikai/háborús helyzetre nagyon nehéz azt
mondani, hogy mi igazságos, és mi nem.
De ha a belföldi helyzetet nézem, akkor még nem is
említettem – mert nekünk is nagyon sok anyagi támogatás elmegy erre a nyomorult
ukrán helyzetre, ami bőven elég lenne a cigány lakosság felzárkóztatására,
életkörülményeik javítására stb. —, hogy az északi részen télen fagyoskodó,
éhező cigányokat meg sorsfordítóan senki se támogatja. Ezeket elhallgatják, nincs
rá pénz, meg talán nincs rá akarat, és akkor még az éhező, megfagyó kisnyugdíjasokról
sem beszélnek.
Nagyon örülök, hogy per pillanat Magyarország
békepárti, és nagyon remélem, hogy Orbánék nem törnek meg a nyomás alatt és
azok is maradnak.
Ebbe a
háborúba belebonyolódni rosszabb lenne, mint bármelyik eddigi háborúba, márpedig
eddig magyar szokás volt mindig a vesztesek mellett végezni. Remélem most nem
megyünk bele, de ehhez – szerintem – sürgősen ki kéne lépni a NATO-ból, meg az Európai
Unióból is. Aggasztó, hogy megint a vesztes oldalára kerülnék, ha végleg kitör
háború; Orosz, Kína, Fehéroroszország, Közel-keleti tengelyt nem tudják
legyőzni (pedig ez láthatóan egy blokk lesz), most kéne kifelé sürgősen lépnünk -szerintem-. Nem is
értem minek kínozzuk magunkat az EU-ban, mikor amit tesznek, annak 90%-a rossz,
és mindig mi, magyarok vagyunk a „büdös lábúak”. Kikezdik a nemzeti jellegünket,
az erkölcsiségünket, a kereszténységünket, a független döntéshozatalunkat
akadályozzák stb., ez nekem enyhén szólva felháborító. De biztos vannak más
tényezők is, amiket nem látok, vagy nem akarok látni, de az amerikai nyáladzást,
az egész stílusukat, liberális túlsúlyú tragikus viselkedésüket stb. semmi szín alatt nem szeretném az országunkban.
Nem akarom az USA hatását semmi szín alatt, inkább legyen az orosz, közelebb
áll a felsoroltokban. Undorít Amerika agresszív, mindenkit legyaluló viselkedése.
Véleményem szerint amerikaiak által ukránok
felhasználásával kiprovokált a háború, aminek ők nem is akarnak véget veti, jól
jön a megroggyant gazdaságuknak. Tudjuk, Amerika totál eladósodott Kínának, és
hát így akarja a fegyvereit eladni, munkahelyeket teremteni, olajat szerezni,
és tönkre tenni más országokat, ahogyan eddig is tette. Sokan kiszámolták, hogy
az USA léte alatt mindössze 16 év volt békés, a többiben különböző érdek, s
mondvacsinált okok miatt valahol (de nem a hazájában, erre nagyon vigyáz) mindig
háborúzott, most is ezt teszi, megint a hazáján kívül. Azon is látszik, ahogyan
uralkodni akarnak az EU-n, ahogyan Ursulát, az EU üdvöskéjét magához rendelte
Biden. Jelzem, elvileg az EU népe választotta meg, és nekünk kéne szolgálnia,
nem az USA-tőkének. Úgy tűnik, céljuk Európa, köztük a német gazdaság
tönkretétele, de ne legyen igazam.
Amerikát meg kéne kötözni az ámokfutásában. S ilyen
címekkel is jelennek meg cikkek: ”Peking: az USA jelenti a legnagyobb
nukleáris fenyegetést a világra, mondta Mao Ning kínai külügyminisztériumi
szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján.” Tejesen igazat adok. Nekem fékező
erő, az ellensúly Putyin az oroszaival. Sajnos ellenük erre szükség van, mert
csak bennük van remény, hogy megakadályozzák ezt az ámokfutást, az LMBTQ-propagandát,
az erkölcstelenségeket, hazugságokat, vírus gyárakat, a kereszténység
rombolását, az egy pólusú világrendet! Nem akarom az USA „új világát”, hogy
eltűnjön a magántulajdonom és bérelhessek az államtól, ahol nem lenne kp. csak
a bankban, s ha nem viselkedek szerintük jól, (nem vagyok maximálisan
engedelmes, és nem lennék az!....) nem kapom a sajátomat, köszi, ebből és a többi
undorítóságukból nem kérek. Aki nem tud gondolkodni, sem előre látni, hajrá, drukkoljon
nekik stb. Meglátásom szerint nem marad más, mint egyetlen emberséges megoldás,
a Putyiné, annak ellenére, hogy tudom, ők sem szentek, de ha választanom kell,
nem Amerikára tennék, hanem az oroszra… Teszem ezt, mert nem szeretnék olyan
világban élni, amit Amerika kínálna, az lenne az emberiség halála, akkor már
maradjunk az orosznál.
Őszintén megosztottam a gondolataimat, nem vagyok
gyáva, - s mivel nem vagyok liberális, így - hajlandó vagyok kulturáltan
vitatkozni is, de a bunkó viselkedést törlöm. Úgy vélem, ha valaki liberálisnak
hiszi magát, az még nem hatalmazza fel a bunkóságra és mások fenyegetésére sem.
Ha szabad országban élek, akkor ezt úgy gondolom, megírhattam.
2 megjegyzés:
Szívemből szóltál (írtál), minden szavaddal egyetértek! Köszi és puszi: Anna
Teljesen igazad van, én is ezt az álláspontot képviselem. Nagyszerű írás! Puszi:Mari
Megjegyzés küldése