"A szemlélődők ritkán imádkoznak szavakkal. Ha mégis megteszik, akkor kevés szót használnak. [...]
Vegyünk szemléltetésül egy példát a mindennapokból. Akivel hirtelenül valami katasztrófa történik, az ijedtében és tehetetlenségében minden erejét összeszedve segítségért kiált. Az ilyen szélsőséges helyzetben az emberek nem szaporítják a szót. Ehelyett minden erejüket összeszedve egyetlen hangos kiáltással fejezik ki bajukat: >>Segítség!<< S ezzel az egyetlen szócskával fölkeltik mások figyelmét, és elérik, hogy azok segítségükre siessenek. Ennek nyomán megérthetjük, mennyire hatásos lehet az az egyetlen benső szó, amelyet nem csupán kimondunk vagy elgondolunk, hanem amelyik szívünk legmélyéről szakad ki egész lényünk kifejezéseként. [...] Ez a lélek mélyéről felfakadó egyszerű ima biztosabban megérinti a mindenható Isten szívét, mint valamelyik hosszú zsoltár, amelyet figyelmetlenül elmormogunk. Ez az értelme a kijelentésnek: >>A rövid imádság áthatol az egeken.<<"
Vegyünk szemléltetésül egy példát a mindennapokból. Akivel hirtelenül valami katasztrófa történik, az ijedtében és tehetetlenségében minden erejét összeszedve segítségért kiált. Az ilyen szélsőséges helyzetben az emberek nem szaporítják a szót. Ehelyett minden erejüket összeszedve egyetlen hangos kiáltással fejezik ki bajukat: >>Segítség!<< S ezzel az egyetlen szócskával fölkeltik mások figyelmét, és elérik, hogy azok segítségükre siessenek. Ennek nyomán megérthetjük, mennyire hatásos lehet az az egyetlen benső szó, amelyet nem csupán kimondunk vagy elgondolunk, hanem amelyik szívünk legmélyéről szakad ki egész lényünk kifejezéseként. [...] Ez a lélek mélyéről felfakadó egyszerű ima biztosabban megérinti a mindenható Isten szívét, mint valamelyik hosszú zsoltár, amelyet figyelmetlenül elmormogunk. Ez az értelme a kijelentésnek: >>A rövid imádság áthatol az egeken.<<"
A megnemismert felhője
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése