Törmelék

 

Nem tudok repülni,

Akadályoz a szárnyam.

 

* * *

 

Szétrebbenő verébraj:

Táguló világegyetem.

 

* * *

 

Önmagába zárt végtelenség,

Kristályos rendű tiszta fenség,

Leheletszirmú gyöngy magány.

 

* * *

 

Nem várok én csodára,

Majd megteszem magam,

Vagyok holnap királya,

Sajnos mindig ma van.

 

* * *

 

Életem

kemény koporsó,

melybe bezárva várom

feltámadásom,

a halált.

 

Virágh László