Nagyon kényelmetlenek ezek a gondolatok. A világon minden darab forinthoz, euróhoz, dollárhoz, vagy épp minden gramm aranyhoz hozzáfűződik valami, és az egész egy nagy globális rendszert alkot, és ez talán sosem volt annyira igaz, mint a mai korban. Ez a rendszer nem szent, mégis benne élünk, azok is, akik amúgy szentek akarnak lenni. És pusztán a benne levésünkkel mi magunk is fenntartjuk a rosszat, ami hozzá kötődik. Talán ezért voltak emberek, akik mindenkitől elzárkózva, nyomorban élték le az életüket aszkéta módjára, hogy a lehető legkevésbé kenjék be magukat a világ mocskával. Nem gondolom, hogy ezt kell tennünk. Sokkal inkább fényes csatornaként kell jelen lennünk az emberek között – legalábbis ha már egyszer ide születtünk. Ez egy mérleg, egyik oldalon a földi létünk által támogatott rossz, másik oldalon pedig az Isten fénye, ami rajtunk keresztül be tud áramlani a társadalomba. Amennyire csak tudunk, azon legyünk, hogy a fényes oldal felé billentsük a mérleg nyelvét. Érjük be kevéssel abból, ami rossz, a pénzből, hatalomból stb., de ne érjük be még a sokkal se abból, ami jó, mert abból mindenkinek a teljességre van szüksége, a Tökéletesre, Istenre. Nagyon gonosz a világ, ezért nagyon fényesnek kell lenni.
Szeibert Márton: Küzdelem önmagunk ellen (Túllépés 2022/II.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése