Jézus egész életével tanúságot tett arról, amit tanított, hogy a gonoszt úgy lehet legyőzni, ha az életünket sem tagadjuk meg tőle. Jézus konkrétan úgy győzte le a gonoszt, hogy megengedte neki, hogy kivégezze őt egy keresztfán. Jézus nem olyan törvényt ad nekünk, ami megfelel a széleskörű társadalm elvárásoknak, ami megfelel a jogalkotásnak, ami ebben a kis szűkös emberi életben igazságosnak tűnik, hanem egyszerűen szólva Ő a tökéletességre hív minket, és ennek megfelelően tökéletes isteni törvényre tanít minket, ami számunkra nem csak rövid távon, hanem lelki távlatokban ad igazságot és békét. Teszi ezt úgy, hogy közben megfogható közelségben marad, bármikor megszólíthatjuk őt, lehajol hozzánk, emberekhez is; akkor is segít, amikor nem látjuk. Jézus elsődleges célja, hogy kiszabadítson minket abból a hálóból, amibe belegabalyodtunk. Teljesen mindegy, hogy fáj-e, hogy az életünkbe kerül-e, Jézus sokkal magasabbról, madártávlatból lát, és valódi segítséget akar adni, miközben érti a bajainkat, érzi a fájdalmainkat is. A süllyedő hajónak az alsó kabinjából nem csak egy kabinnal feljebb akar vezetni minket, hogy aztán két perc múlva (pl. következő életben) megint ugyanabban a bajban legyünk, mint korábban, hanem távlatot akar adni, hogy ha őt követjük, akkor nem pusztán egy kabinnal kerülünk feljebb, nem csak a hajó aljáról jutunk a felső részbe, hanem képessé tesz, hogy elsétáljunk a tenger tetején, ne legyen ránk hatással a vihar; szárazföldet ad, sőt, szárnyakat ad, hogy szabadon elrepüljünk. De ehhez el kell engedni ezt a hálót, amiben most élünk, azt, hogy az érzelmeink vezessenek, hogy például bosszút akarjunk állni.
Szeibert Márton
forrás: Túllépés 2025. február
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése